Hazatérnek a nyírtassi haszid zsidók

Forrás: (NOL) Népszabadság Online 2006. június 16.

    "Magyarországra költözik a kanadai Québec tartományból a nyírtassi haszid közösség, hogy újból otthont teremtsen magának

azon a helyen, ahol a 18. században elődei, a Mózes vallású közösség tagjai letelepedtek, s ahonnan a Holokauszt-túlélő tagjai emigrációba kényszerültek.

    Az Ortodox Zsidó Világtanács és a Mechon Simon Szociális és Foglalkoztatási Alapítvány tájékoztatása szerint Magyarországra költözik a kanadai Québec tartományban élő nyírtassi haszid közösség, s "otthont teremt magának azon a helyen, ahol a 18. században a Mózes vallású közösség tagjai telepedtek le, a szeretet és az összefogás maroknyi szigetét alkotva a mai Nyírtass község területén".

Ebből az alkalomból az alapítvány, június 22-26 között nagyszabású rendezvénysorozatot tart, amelynek díszvendége várhatóan Lőwy pátriárka, a Demecseren született és tiszteletreméltó kort megért (québeci) Nyírtassi Főrabbi lesz. A pátriárka közel ezerfős kíséretével érkezik, külön repülőkkel a debreceni reptérre. A vendégek között lesz több híres főrabbi a világ minden tájáról.

    Az eseménysorozat keretében leteszik egy vallási, gazdasági, kulturális központ alapkövét, felavatják a leendő nyírtassi székhelyet és házat és az új mikvét (közösségi fürdő -tj). Mint az alapítvány sajtóközleményéből kiderül, az eseménysorozat, benne a sabesszel, nagyon színes, forgatagos, a több ezer éves haszid zsidó szokásokkal tarkított lesz. A Mózes vallású ortodox haszid világ - amely több százezres lélekszámú - nagyrészt magyar származású. (sic!) ..... ] Magyarországon az alapítvány képviseli. Tagjai büszkén vállalják magyarságukat. (....?)

[Lásd: magyarul is beszélő, volt magyar állampolgárok! A magyarországi születés nem jelent magyar származást! Az állampolgárság és a származás két különböző dolog. Pl. a Québec tartományban született haszid zsidó, aki megtanulta a francia nyelvet az nem francia, hanem kanadai illetve québeci zsidó. - tj ]

    Lőwy főrabbi Nyírtasson született a nevét a községről kapó Tass-i rabbi dinasztia sarjaként, s 1945 után a tassi közösség vezetőjévé vált. Családjából sokan a Holokauszt áldozataivá váltak, így nagyapja is.

    A főrabbi, a Holokauszt-túlélő követői kisebb csoportjával 1949-ben érkezett Kanadába, ahol új haszid közösség felépítésére vállalkozott. Elsőként hozott létre saját falut Tass néven, amely Montreal közelében (Boisbriand) található. A falu közössége modellként szolgál saját iskoláival és intézményeivel. (MSA/NOL)"

-----------------

Megjegyzés

"Saját falu Tass néven,... saját iskoláival és intézményeivel." -- Vagyis magyar szemmel: a beolvaszthatatlan haszid közösség - a Magyarországra erőszakolt multikuturális társadalomban -- újra gettósítja magát, ahol a szigorú Élettörvénykönyvük /a Talmud vagy Tan és a Tóra/ biztosítja kazár-türk fajvér tisztaságát.

Kanada, ahová külföldiek előszeretettel jönnek, köztudottan multikulturális, -- több kultúrájú, fajú, nemzetiségű ország, ahol legalább 53 nemzetiség él. Ide inkább bevándorolnak, mint ki. Kanada a különféle kormányok rablógazdálkodása ellenére - egyelőre! - még "virágzó államnak" mondható. Kérdés, hogy vajon mi késztette a Québec tartományban élő haszid zsidókat arra, hogy a lehetőségek hazájából a 2183 lakosú kis Nyírtass-községbe telepedjenek át. Talán az EU által ígért, még a kanadainál

is nagyobb multikulturalizmus? Mi lehet az, amit nem találtak meg a "pure laine" québeci francia Boisbriand társadalomban, de úgy gondolják, hogy a magyar Nyírtass község rendkívüli lehetőségek várják őket? Netán az erős nemzeti öntudatukról híres

québeci franciák között volt nehezebb az érvényesülés, mint majd lesz a sokkal türelmesebb magyaroknál? Izrael? És mi van a zsidóknak létesített cionista hazával?

Göncz Árpád mondta egyszer, hogy a Kárpát-medence a kitűnő központi földrajzi fekvése miatt lesz egyszer Európa legnagyobb kereskedelmi és forgalmi központja. Ki tudja, mi rejlik a nagy vonzalom mögött, hogy most ezer haszid zsidó Nyírtassba költözik!

Valahol el kell kezdeni úgy, mint kazár származású őseik tették a 18. században, amikor a hátukon a batyuba rejtett Talmuddal érkeztek Galíciából magyar földre. Az is nagy kérdés, hogy tulajdonképpen mire alapozzák a "magyar származásukat", hiszen ezzel jogot formálnak maguknak a visszatelepedésre. Nem utolsó sorban: mit jelent a magyarságra nézve a haszid zsidók által használt legnagyobb keresztény-ellenes irodalom, a Talmud?

Adatok:

Rang: község | Terület: 3795 hektár | Lakosság: 2183 fő | Lakások száma: 815

Régió: Észak-alföld | Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg

Önkormányzat e-mail címe: nyirtass.onkormanyzat@matavnet.hu

Önkormányzat weboldala: www.nyirtass.hu

Nyírtass község az ország észak-keleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyháza megyeszékhelytől 38 km-re Kisvárdától, mint a legközelebbi várostól 16 km-re található. A lakosság nagy része kereskedelemmel foglalkozik.

Mindenesetre, hazánk fővárosában már felépültek a zsidóság legfontosabb intézményei - az újjáépített iskolák, zsinagógák, rabbiképző intézetek, számos holocaust-emlékmű, az '50 ezer bronz-cipő' műalkotás a Dunaparton, luxuslakóházak, a kényesebb igényeket kielégítő hatalmas vásárlóközpontok és persze a Siratófal.

A hatvanas években Marschalkó Lajos könyvet írt Országhódítás címmel, amiben leírja Magyarország idegenek általi tervszerű térhódítását és honfoglalását. Ezt, az úgymond tiszta nemzeti -- Magyarország maradjon a magyaroké! - államon belül lehetetlen lett volna megoldani. Ehhez szükséges a Coudenhove-Kalergi gróf és zsidó felesége által megálmodott, kevertfajú-multikulti Európai Egyesült Államokra, más néven Európai Unióra, ahol eltűnnek a független államok határai, a nemzetek egymásba olvadnak fizikailag és szellemileg, s csak egy, a judaizmusra alapozott világvallás lesz divat.

Ám mindez nem tartozik a zsidókra, mert ahogy az Ószövetségben olvassuk Bileám áldásai között: "lám, ez a nép magányosan vándorol, és nem tartozik a többi nép közé." (Számok: 23:9).

A keresztény vallást felvett izraeli zsidó író Israel Shamír írja 'PARDES' c. tanulmányában:

"A judaizmus célja, a zsidó népet Krisztus helyébe helyezni Isten és ember közti közvetítőnek. Egyszerűen, a zsidók akarnak Isten lenni. A zsidó holokauszt helyettesíti Krisztus szenvedéseit."

A 20. század elején, a köztudottan szabadkőműves bécsi újságíró, a Pán Európa Mozgalom kitalálója Nicolaus Richard Coudenhove-Kalergi gróf díszgój úgy gondolta: eljött az idő, amikor "a legyengült fehér korcs faj felett végre erős és egységes tiszta vérű faj uralkodjon". Felesége, Roland (Klausner Ida) akkor közismert zsidó színésznő, a páneurópai szervezet mozgató rugója volt.

Coudenhove-Kalergi 1926-ban összehívta Bécsbe az első Páneurópa Kongresszust, amelynek résztvevőit négyötöd részben a nemzetközi zsidóság alkotta! A gróf a zsidó Bécsi Szabadkőműves Újság 1923. évi október 19-i számában így jövendölt:

"A jövőbeni ember keverék faj lesz! Európa számára kívánok egy eljövendő eurázsiai-negroid fajt, hogy a személyiség sokoldalúsága biztosítva legyen. A vezetőket majd zsidók adják, mert a jóságos Gondviselés Európát a zsidókkal, ezzel az új ésszel megáldott nemes fajtával ajándékozta meg."

Luzsénszky Alfonz (1902-1975) jezsuita pap fordításában "A Talmud Magyarul":

"Jesia rabbi mondja: "A világ csak az izraeliták végett teremtetett. Ők a gyümölcs a többi nép csak üres csésze." || (Saniga): "Isten csak azért szórta szét az izraelitákat az egész világra, hogy a népekre áldást és szerencsét hozzanak." || Seba Ábrahám: "A zsidók előnye minden más nép felett, hogy a világ minden más nemzete között alig van egy ember, aki kiváló okossággal és bölcsességgel lenne megáldva, míg a zsidók a legokosabb és legbölcsebb emberek." [Aster folyóirat kiadóhivatal, Bp. III. Nád-utca 1. sz. - Dátum nélkül, a két háború között.]

Arthur Koestler -- A TIZENHARMADIK TÖRZS /részletek/

A mai zsidóság magja így követte a régi receptet: indulj új horizontok felé, de tarts össze.

A Zsidó Enciklopédia "Statisztika" cikkében a tizenhatodik században a világ egész zsidó népességének a száma egymillió körül volt. Ez azt látszik jelenteni, amint erre már Poliak, Kutschera és mások rámutattak, hogy a középkorban azoknak a többsége, akik a zsidó hitet vallották, kazárok voltak. Ennek a többségnek egy lényeges része Lengyelországba, Litvániába,

Magyarországra és a Balkánra ment és az alapját képezte a keleti zsidó közösségnek, amely viszont a világ zsidóságának domináns része lett. Még ha ennek a közösségnek az eredeti magja fel is hígult és megnőtt a más tájakról bevándorlókkal (lásd alább), a túlnyomóan kazár-türk eredetet erős bizonyíték látszik alátámasztani és ezt legalább olyan elméletnek kell tekinteni, amely érdemes a komoly megvitatásra.

VIII. Faj és mítosz

A mai idők zsidósága két csoportra oszlik: a szefárdokra és az askenázikra.

A szefárdok azoknak a zsidóknak a leszármazottai, akik az ókortól kezdve Spanyolországban (héberül Szefarád) éltek, míg a tizenötödik század végén ki nem űzték őket és ekkor a Földközi-tenger mentén fekvő országokba, a Balkánra és kisebb mértékben Nyugat-Európába költöztek. A ladinot, egy héber-spanyol dialektust beszélték és megőrizték hagyományaikat és vallási rítusaikat. Az 1960-as években a szefárdok számát 500 000-re becsülték.

Az askenázik ugyanebben az időben körülbelül tizenegymilliót számláltak. Így a hétköznapi nyelvhasználatban zsidó gyakorlatilag szinonimája az askenázi zsidónak. De a kifejezés félrevezető, mert a középkor rabbinikus irodalmában a héber Askenáz szót Németország megnevezésére használták. Ez hozzájárult a legendához, hogy a mai zsidóság a Rajna vidékéről származik.

Azonban nincs más kifejezés a kortárs zsidóság nem-szefárd többségének a megjelölésére.

A pikantéria kedvéért meg kell említeni, hogy az askenáz szó a bibliában egy népre vonatkozik, amelyik valahol az Ararát hegye és Örményország szomszédságában élt. A név előfordul a Genesis 10, 3 és a Krónika I. könyve 1, 6, mint Gomer fiainak egyike, aki Jafet egyik fia volt. Askenáz Togarmah egyik fivére is (és Magóg unokaöccse), akit a kazárok József király szerint az ősüknek tartanak (lásd fenn II. 5.). De a rosszabb még csak ezután következik. Mert Askenáz Jeremiásnál 51, 27 is meg van említve, ahol a próféta felhívja a népét és annak szövetségeseit, hogy keljenek fel és rombolják le Babilont: "Gyűjtsétek össze ellene

Ararátnak, Minninek és Askenáznak országait." Ezt a szakaszt a híres Szadiah gáon, a keleti zsidóság szellemi vezére a tizedik században úgy magyarázta, mint a maga idejére vonatkozó próféciát: Babilon a bagdadi kalifátust szimbolizálja és Askenáz, aminek azt meg kell támadnia, vagy a kazárok maguk, vagy valamelyik velük szövetséges törzs. Ennek megfelelően, mondja Poliak, néhány tanult kazár zsidó, aki hallott a gáon szellemes okoskodásáról, magát askenázinak nevezte, amikor Lengyelországba vándoroltak ki. Ez ugyan semmit sem bizonyít, de még fokozza a zűrzavart.(...)"

(Akkor mégis igaza van Jack Bernstein amerikai askenáz-zsidónak, hogy "a mai Izraelben nem-szemita askenázik uralkodnak a szemitaszármazású szefárd zsidók felett, akiket negyedrangú állampolgároknak tekintenek..")

Kapcsolódó olvasmány:

   Nem Galíciából jöttek a kazárok?

   Arthur Koestler: A tizenharmadik törzs

Egyéb ajánlott irodalom:

   Bartha Miklós - Kazárföldön

   Marschalkó Lajos - Országhódítók

   (Az Interneten megtalálhatók és Magyarországon is megjelent művek)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.