Illyés Gyula Karcsán |
|
2020.06.01. 21:11 |
1977. Május 19. - Illyés Gyula naplójegyzetei
Délelőtt Patakról ki, a volt lápvidék falvaiba. Tiszta házak, láthatóan rendezett élet. Bodroghalma, azelőtt Bodrogluk, a helybeliek szégyellték a falu régi nevét.
Karsó.
Karcsa.
Az 1054-ben épült körtemplom a száz évvel későbbi román templomocskával. Meghatóbb - szebb - mint a sok nagyhangú katedrális. Egy kis halom tetején. Körben a régi rendű falu. A házakat nem dobozformára építették újjá, a régi, hosszúkás formát korszerűsítették: az felel meg a szükségletnek, hiszen ha szűkebben is, de kell udvar, mód valamelyes állattartásra.
|
BESZÁMOLÓ A KARCSAI TEMPLOM 1964. ÉVI ÁSATÁSÁRÓL |
V. Molnár |
2020.04.26. 13:52 |
Karcsa kis falu a Bodrogközben, 20 km-re Sátoraljaújhelytől keletre. A falu az ártéri területekből kiemelkedő kisebb dombháton fekszik. Ma már csak temploma mutatja, hogy az Árpád-korban jelentős helynek kellett lennie.
|
Kincses Bodrogköz |
|
2019.03.11. 12:00 |
A Bodrogköz három folyó által közrefogott történeti táj: a Tisza, a Bodrog és a Latorca vize határolja. Az első világháborút követő határmegvonás ezt a vidéket két ország - Magyarország és Csehszlovákia - részévé tette, a két évtizede történt kettéválást követően Északkelet-Magyarország és Délkelet-Szlovákia osztozik a Bodrogköz területén. A Felső-Bodrogközbe 30, az Alsó-Bodrogközbe 22 település került a határmegvonással. Ez a kötet a holtággá vált Karcsa medrétől délre eső, magyarországi (Alsó-) Bodrogköz kincseivel, a bodrogközi nép kulturális örökségével ismerteti meg az érdeklődő olvasót.
|
A KARCSAI TEMPLOMOT A TÜNDÉREK ÉPÍTETTÉK |
|
2018.11.21. 16:11 |
Pápai Istvánné Páhi Emma, a Népművészet Mestere, karcsai mesemondó mondta el. Gyűjtés: Karcsa, Király-kút 2008. szeptember - Huszár A. M., IN: Pápai Istvánné Páhi Emma-Huszár Andrea Magdolna: Tündértánc, 8-11.o., Budapest, pörgető művészkönyv, 2008.
|
830 éves Karcsa! |
|
2016.08.25. 11:36 |
Karcsáról szóló első írásos feljegyzés egy 1186-os keltezésű pápai oklevél, amelyben a katolikus egyházfő a kereszteslovagok házait, köztük Karcsát is a saját fennhatósága alá helyezte.
A régészeti leletek tanúsága szerint Karcsa a térség egyik legrégebbi települése, már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Egyesek szerint a Karcsa név a szláv görbe szóból ered, valószínűbb azonban, hogy a török sólyom vagy fekete szóból származik, ez utóbbi esetben pedig talán az itt élő népesség pogányságára utalhattak korábban. A magyar királyság létrejötte után a régi és új hit követői sokáig vívták itt küzdelmüket, és a bodrogközi lakosság emberöltőkön át őrizte ősei hitét, mire sok szenvedés és áldozat után áttértek a keresztény hitre.
|
A karcsai tájház |
|
2013.12.13. 19:03 |
Érdemes felkeresni a templom tőszomszédságában álló, szépen felújított karcsai tájházat, amelynek berendezéseit a helyi lakosok gyűjtötték össze a településen mai napig élő néphagyomány díszes, vagy épp a mindennapi élethez, munkához szervesen kapcsolódó tárgyaiból és berendezési eszközeiből.
|
Karcsa története |
|
2012.12.08. 21:03 |
A régészeti leletek tanúsága szerint Karcsa a térség egyik legrégebbi települése, már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Egyesek szerint a Karcsa név a szláv görbe szóból ered, valószínűbb azonban, hogy a török sólyom vagy fekete szóból származik, ez utóbbi esetben pedig talán az itt élő népesség pogányságára utalhattak korábban. A magyar királyság létrejötte után a régi és új hit követői sokáig vívták itt küzdelmüket, és a bodrogközi lakosság emberöltőkön át őrizte ősei hitét , mire sok szenvedés és áldozat után áttértek a keresztény hitre. Mindenesetre a Karcsáról szóló első írásos feljegyzés egy 1186-os keltezésű pápai oklevél, amelyben a katolikus egyházfő a kereszteslovagok házait, köztük Karcsát is a saját fennhatósága alá helyezte.
|
Karcsa román kori temploma |
Ludwig Emil |
2011.09.09. 21:34 |
Sárospataktól keletre, a Bodrogközt ma már csak „légiesen” kettészelő szlovák–magyar államhatár közelében fekszik a kétezer lakosú Karcsa. Neve – az ótörök kara (fekete) szó képzett származéka – 1254-ben iuxta Karacha alakban szerepel oklevélben.
|
BODROGKÖZ |
|
2006.11.29. 19:48 |
A honfoglaló magyarság első megtelepedési helye ez a vidék. Anonymus így ír erről: "Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta... Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam; s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették".
|
Zemplén vármegye |
|
2006.11.29. 19:34 |
A honfoglaló magyar törzsek 895-ben keltek át a Kárpátok hágóin. A zempléni, s a vele szorosan összekapcsolódó szabolcsi részek a X. század első felében kiemelkedő fontosságú szerepet kaptak a magyar fejedelemségen belül. Karos község (Bodrogköz) határában tárták fel honfoglaló őseink két, eddig leggazdagabb temetőjét.
|
|