Karcsa  fotók

A 3-as úton Miskolcig, onnan a 37-esen Sárospatakig, majd kb. 20 kilométernyire a Tuzsér felé vezető úton közelíthető meg a település. Román stílusú templomáról nevezetes A Bodrogköz legrégibb települése, már a honfoglalás előtt is lakott volt. A körülvevő mocsár, nádas a múlt század közepéig olyan zárt volt, hogy hosszú évszázadokon át nem kellett félni az itt lakóknak sem a tatár, sem pedig a török csapatok garázdálkodásaitól. Első írásos feljegyzés a faluról egy 1186-os pápai oklevélben olvashtó - ecclesia S Margarethae de Charca néven -, ebben III. Orbán pápa a kereszteslovagok magyarországi házait, köztük Karcsát is, a saját fennhatósága alá helyezte. IV. Béla 1238-as oklevele is a keresztesek magyarországi házai között beszél a településről. A XIV. században Karcsa a többi bodrogközi faluval együtt Mágóchy Gáspár észak-magyarországi főkapitány és unokaöccse, András birtokába került, 1443-ban fele részben Tokaj várához tartozott. A XVI-XVIII. században még jelentős folyónak számító Karcsa révén, kapcsolatba kerülhetett a máramarosi hegyvidékkel és az Alfölddel is. Jelentőségét bizonyítja, hogy birtokosa hajóvámjoggal rendelkezett a Karcsán. Mágóchy András 1595-ben bekövetkezett halála után özvegye átengedte Karcsa birtokát fiútestvéreinek, így 1630-ig az Alaghyak voltak Karcsa földesurai. Alaghy Menyhért 1630-ban fiúutód nélkül halt meg, ezért birtokai a királyra szálltak. A király zálogbirtokul a Bodrogközt - s köztük Karcsát is - a Sennyey családnak adományozta. Ez a család birtokolta azután 1945-ig.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.