Hírek : Az Árpád-sávos zászló |
Az Árpád-sávos zászló
Radics Géza 2006.10.31. 17:35
Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas
támadása.
Az 1990-es évek elején az egyik idegenszívű bölcs "svájcisapkának" nevezte a
magyar Szent Koronát.
Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a "bőgatyán" és a
"fütyülős barackon" kívül nem igen akad más, amivel a magyarok
dicsekedhetnének.
Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilye, sőt van egy ősi jelképe is - a Turulmadár és a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. ........
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki "hungaristának" vallja magát. A 2004 augusztusában/szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Dianácska tevékenységéről. Az úrhölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek? ........
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.
Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy "ezüst folyóját" képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.
A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta pedig 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert jövőjét csak a tudás biztosíthatja.
Radics Géza
|