Először Dzsingisz kán minősítette ezt az országot műveleti területté. Hordái felégettek mindent, és a nép felét kiirtották. Aztán II. Szulejmán élt ezzel a minősítéssel, s ez alól csak Erdély mentesült, hála bölcs és kardot is jól forgató vezéreinek, fejedelmeinek. Aztán a török alól felszabadító I. Lipót és Neoaquistica Commissiója, Caraffa és hóhértársai nyilvánították hazánkat műveleti területté, s ez ellen Rákóczi és kurucai keltek fel. Éppen most tisztelgett köztársaságunk elnöke a száz évvel ezelőtt hazahozott hamvak előtt a Kassai Dómban, Szlovákiában. Aztán 1944. október 15-e után Szálasi és übermensch segítői minősítették már csak a fővárost és a maradék országot műveleti területté, majd 11 évre rá Hruscsov, Andropov, Szerov és Kádár János, valamint Kádár és Apró, Dögei minősítették megint az egész országot műveleti területté és művelték is, hol gumibottal, hol Párttal és KISZ-szel, hol pedig híg gulyással jó harminchárom évig. Most Demszky jóvoltából a főváros, Gyurcsány és klánja akaratából pedig az egész ország van műveleti területté nyilvánítva. Amíg szusz van bennünk. Mondom: bennünk. Mindig ez a vége. De akármennyire fájdalmas és akármennyi áldozatot kíván is tőlünk, a művelet végső áldozatai sohasem mi leszünk, mert mi mégis mindig túléljük, hanem mindig végül ők. Az elrendelők. Ámen. Csurka István

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.