EGY BETILTOTT DEMONSTRÁCIÓ HELYETT 

A szlovákiai magyar településnek, Dunaszerdahelynek jó focicsapata van. Legyőzheti a legjobb szlovák csapatot, megnyerheti a bajnokságot. Amikor mérkőzést játszik, a meccsein magától értetődő drukkolási vággyal gyülekezhetnek a magyar szurkolók, mindenhonnan. Nem baj az, hogy magyarul szurkolnak és az sem, ha magukkal viszik nemzeti jelképeiket. Hiszen a DAC eredményeit "magyar erő szerezte vitézül", az lenne a méltatlan, ha a magyar szurkolók nem támogatnák őket; nem örülnének együtt a sikerüknek, nem bíztatnák őket a balsikerük esetén.

Ha ez a mérkőzés éppen egybeesik a felvidéki magyarlakta területek visszacsatolásának 70. évfordulójával, mi sem természetesebb, ha a magyarok erről megemlékeznek. Mert a trianoni békediktátum családokat, nemzetségeket szaggatott szét, kíméletlen brutalitással és szigetelt el egymástól hosszú évtizedekre, s egész régiókat juttatott a tönk szélére, máig ki nem heverhetően. Dél-Felvidék 85 %- ban magyarlakta részének az 1938. évi, Magyarországhoz történő visszacsatolását nem csupán a tengely-hatalmak - Mussolini és Hitler - hanem a Szövetségesek is támogatták és - Trianont elítélve - a magyarságnak szolgáltatott, történelmi igazságtételnek nevezték.
    Amennyiben Szlovákia egy uniós jogállam - aminek mondja magát - annyiban el kell viselnie azt, hogy szomszédságában - saját magukkal határosan - magyarok szurkolnak és emlékeznek. Mert ha megvizsgáljuk azt, hogy miért nem kíván tudomást venni a szlovák államhatalom a határon inneni és túli magyar nemzeti megnyilvánulásokról, vagy miért lép fel velük szemben, úgy, ahogy egy uniós jogállamban soha sem szabad, akkor nem találunk más magyarázatot, mint a tolvajok rossz lelkiismeretét, a leleplezéstől tartó hazugság bujkálását, a rajtakapott csaló félelmét. Ez akadályozza azt, hogy elviseljék a magyar nacionalizmust, vagy egyáltalán, a magyarság puszta létezését
    A nacionalizmus a világon mindenütt pozitív fogalom - a mai Magyarországot kivéve. Minden nemzetnek joga van az egészséges nacionalizmushoz, nemzeti érzéseinek kifejezéséhez, nemzeti jelképei használatához, tiszteletéhez, a történelmi emlékezéshez, a nemzeti öntudat erősítéséhez, a nemzeti nyelv és kultúra ápolásához. Akik ebben akadályozzák, azok lábbal tiporják emberi szabadságjogait, megalázzák, másodrendű állampolgárként hátrányosan megkülönböztetik, az esélyegyenlőségét, jövőjét megrabolják. A nacionalizmust támogatni kell, mert jogosan illet minden nemzetet. A pusztán egyetlen etnikum érdekére tekintő és mindenki más ellen irányuló sovinizmus az, amivel szemben fel lehet és kell lépni.

Ami Dunaszerdahelyen a "véres szombat" alkalmával történt, az nem egy uniós jogállam, hanem egy rasszista diktatúra magatartására utal. Nem volt túlságosan "hősies" megnyilvánulás ellenőriztetni a szurkolókat, hogy fegyvertelenek-e, s azután állig felfegyverzett, emberi élet kioltására alkalmas eszközökkel ellátott kommandósokkal rárontani a védtelen tömegre. A még mindig kórházban ápolt Lengyel Krisztián soha nem nyeri vissza teljesen a hallását. Valamennyi sértett kártérítési pert kell, hogy indítson Brüsszelben: az infantilis szlovák hatalom így fizetheti meg betegesen kapkodó, antidemokratikus intézkedéseinek az árát.

Náluk csupán a közszolgálatinak nevezett médiával szövetkező, magyarországi baloldaliak és liberálisok sötétebb szereplői ennek a történetnek. A tények elhallgatása, a valóságos helyzet elkendőzése, a tőlük származó, töménytelen hamisítás és hazugság-áradat ahhoz kellett, hogy - mint már annyiszor - a hazafiakat futball-huligánokká, tisztes honfitársainkat randalírozó csőcselékké gyalázhassák. Erkölcstelenségük, magyar-ellenességük, nemzet-ellenességük nem ismer határokat. De ezen ne csodálkozzunk: "aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan". Ők nem minket képviselnek, hanem a nemzetközi nagytőke bérencei: gátlástalanul elárulnak bennünket, érdekeik szerint, akár minden nap minden percében.

A posztkommunista hatalom-átmentés mindenütt bebizonyította már Közép-Európában a közéleti szerepre való alkalmatlanságát. Ne legyünk ismét áldozatai a soviniszta kártya kijátszásának! Nekünk - magyaroknak, szlovákoknak - egyformán igazi rendszerváltásra, igazi demokráciára, igazi jogállamra, hiteles közéleti vezetőkre van szükségünk. Szabaduljunk meg együtt a Kárpát-medence posztkommunista koloncaitól!

Sárospatak-Sátoraljaújhely, 2008. november 13.                                    Kiss  Endre  József

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.