Hegedűs Loránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Édesapja dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja Szabó Magdolna gyógypedagógus.  Hajdúnánáson érettségizett.  1949-54 között teológiát tanult  Budapesten. Segédlelkészként szolgált  Ravasz László püspök alatt  a Budapest-Kálvin téri  gyülekezetben 1956. január 1 –től 1958. szeptember 30 között.

1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-i felvonulás részese volt. A Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérésére ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követték.

Október 25-i véres csütörtökön munkásokkal és a diákokkal együtt  vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé.

Személyes fellépésével  megakadályozta, hogy a templom is hadszintérré váljon.  A harcok alatt tántoríthatatlanul végezte lelkészi munkáját.   A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben.

A forradalmi eseményekben s az egyházi megújulásban vállat szerepe miatt nem sokkal később el kellett hagynia Budapestet.  Ettől kezdve csak vidéken vállalhatott lelkészi szolgáltatot, több helyen (pl.: Komló, Nagykőrös, Monor, Alsónémedi) segédlelkész. Fenyegetések közt élve, előbb pincében, majd raktár és TSZ-szobában (hetedmagával) kellett laknia.

Életének meghatározó élménye volt hidasi lelkipásztorságának 20 éve, ahol egy bukovinai református telepes-gyülekezet lelkigondozója, majd lelkipásztora  volt 1963-tól 1983-ig.

Tudományos elismertsége ellenére könyvei és cikkei - mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek – évtizedekig nem jelenhettek meg, mint nagyhatású igehirdetőt is röghöz kötöttséggel sújtották. Doktorátusát nem engedélyezték.

Rengeteg kétkezi munka, kőműves segédmunkási, fűtői, kántori, egyházfi tevékenységek ellátása közepette is Hidas az éjszakákon át tartó önépítkezés, a belső feltöltődés, az erőgyűjtés ideje.

1979-ben hívták meg a Baseli Egyetem Theológiai Fakultására a Magyar Tudományos Akadémián keresztül a helsinki egyezmények szellemében félévi kutatómunkára.Itt hetven nap alatt írja meg: 350 oldalas német nyelvű disszertációját „Az Istenkérdés szempontjai”-ról, filozófiai, természettudományos, biológiai, pszichológiai, futurológiai-történeti és teológiai fejezetekben. A nyolcvanadik napon a szóbeli promóció után a rendszeres teológia doktorává avatták.

A kommunista rezsim, külföldi nyomásra 1983-ban „enyhített” Hegedűs Lóránt „büntetésén” és Budapestre helyezték a Szabadság téri gyülekezet élére.  

1986-ban az amerikai Princeton Theológiai Szemináriuma meghívta   egy szemeszterre.  Itt született meg az angol nyelven írt „The Concept of the Transcendence” (A transzcendencia fogalma) című műve, mely később könyv alakban is megjelent.  Magyar nyelven megjelent könyvei közül legismertebb talán a NYITÁS A VÉGTELENRE című, melyben Ady Endre, József Attila, Németh László életművével foglakozik, teológiai-esztétikai szempontból.

Teológusként az Ige teológusának tarthatjuk enciklopédikus távlatokkal. Igehirdetései, előadásai, írásai át vannak szőve a nemzet és a haza sorsa iránt érzett felelősséggel, prófétai bátorsággal szól az abortusz, az egyke, az alkoholizmus, az öngyilkosság nemzetpusztító következményeiről.

A rendszerváltást követően került sor a református egyházban is az első demokratikus választásokra, az általános tisztújításra (1990.vége-1991. január).

Ennek eredményeként a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke Dunamelléken, olyan irodalmár teológusok és teológus irodalmárok utódaként, mint ifj. Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz László.

Oszlopos szerepe volt a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezetei átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődik meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése s azok beindítása, a külkapcsolatok és egyéb ökumenikus kapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése.

Püspök-elnöksége alatt került sor a II.János Pál pápával való debreceni találkozóra (1992), amikor is a római pápa megkoszorúzta a gályarabok debreceni emlékművét, s istentiszteleten vett részt a Nagytemplomban.

Az ő irányításával került sor a világ magyar reformátusságának első kézfogására (világtalálkozójára – 1991. június) 1938 óta először.

Hegedűs Loránt egyik vezető teoretikusa egyházának, s szellemi irányítása alatt folytak a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) előkészítő munkálatai.  Az egyetemes zsinat a világon szétszakítottságban élő magyar reformátusság lelki egységét hivatott helyreállítani, s a református egyháztestek együttmunkálkodását a konzultáció, a reprezentáció és a demonstráció szintjén. 1995. áprilisában az MRETZS ügyvezető elnökének választották.

Hegedűs Lorántnak döntő szerepe volt abban, hogy magyar reformátusság több évszázados álma válhatott végre valóra: létrejött-megalakult az első magyar református egyetem, a KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM. 

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Központi Bizottsági tagja (1992-1997). Az összmagyarságért kifejtett tevékenységét 1996-ban Bocskai díjjal ismerték el, amelyet a „kincses Kolozsváron” vehetett át. 1998-ban megválasztották a „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének.

Dr. Hegedűs Lorántot 1996-ban a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívja és választja meg lelkipásztorának. Isten akaratából visszakerül oda, ahonnan elindult, ahonnan „kiűzetett”. Ugyanebben az esztendőben a dunamelléki egyházkerület nagy arányban (84%) választja meg püspökének újabb hat esztendőre.

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Központi Bizottsági tagja (1992-1997). Az összmagyarságért kifejtett tevékenységét 1996-ban Bocskai díjjal ismerték el, amelyet a „kincses Kolozsváron” vehetett át. 1998-ban megválasztották a „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének.

Püspökként 2002-ben, Budapest Kálvin téri lelkipásztorként pedig 2004-ben manipulált választásokkal nyugdíjba kényszerítették. A Budapest-Szabadság-téri gyülekezet örökös püspök lelkipásztorává választotta.

2004-bena MIÉP listavezetőjeként indult az Európa Parlamenti választáson (vs).

Hegedűs Loránt egyházának – népben-nemzetben gondolkodó – felelős őrállójaként nagy súlyt helyezett a magyarság súlyos sorskérdéseinek megoldására, a világ magyarságának egyetemes érvényű „lelkigondozására”, a magyarságtudat, s az egyházhoz való tartozás tudatának megőrzésére, az anyanyelv s a magyar kultúra eredményeinek megmaradása bárhol a világon, ahol magyar diaszpóra él.

barikad.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.