A listában a háziorvosi szolgálat típusa szerint nagy részük vegyes jelölést kapott, mindössze hét esetben írnak felnőttpraxisról (Bekecs, Szendrő, Ózd, Sárospatakon kettő, Tokaj és Sátoraljaújhely) és csupán háromnál van szó csak gyerekpraxisról (kettő Ózdon és Taktakenéz).

Van olyan praxis, amelynél még nem régen állt elő a tartósan betöltetlen státusz. Ilyen Bekecs, Hangony, Rakaca (2017. április 1.) vagy Putnok (2017. június 1.), de további hat település van még, ahol idén vált hivatalossá a tartósság. Persze ez azt jelenti, hogy a tartóssá válás időpontja előtt már legalább hat hónappal sem volt érvényes szerződése az önkormányzatnak háziorvossal.

A leghosszabb ideje betöltetlen praxisoknál 2005. év eleji dátumot találhatunk, ez azt jelenti, hogy az érintett településeken már 2004-ben sem volt érvényes szerződés háziorvossal. Ilyen településből van nyolc, ezek: Felsőgagy, Györgytarló, Hernádvécse, Putnok, Abaújkér, Cserépvár­alja, Felsőtelekes, Taktakenéz. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2014 óta írja ki évente a letelepedési, 2015 óta pedig a praxisjogvásárlási pályázatokat. A két pályázat díjazására 2016-ban összesen 750 millió forintos fedezet állt rendelkezésre. 2016-ban három nyertes pályázó volt megyénkből a letelepedési programban, melyben a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő háziorvosok letelepedését támogatják. Végül a három nyertesből két pályázóval nem került megkötésre a szerződés, ennek okáról a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem adott tájékoztatást. Az biztos, hogy míg a pályázatnak köszönhetően Felsővadász lekerült a listáról, addig a szerződéskötés elmaradása miatt még mindig ott találjuk Sajóhídvéget és Baktakéket.

Milliókra van szükség

Februárban készítettünk riportot dr. Pohl Balázzsal és dr. Pohl Loréna Imolával, ők a praxisvásárlási pályázatnak köszönhetően lettek háziorvosok Felsőzsolcán és Miskolcon. A fiatal orvos házaspár arról beszélt lapunknak, hogy ők a gyermekvállalás után döntöttek a háziorvosi munka mellett, azonban az egyetemről kikerülő pályakezdők teljesen más irányba indulnak, a műtétekkel járó szakok a vonzóak. Ugyanakkor, míg a nagyobb városokban éveket kell várni egy felszabaduló praxisra, addig vidékre senki sem akar költözni. Egy vidéki praxishoz – támogatásokkal is együtt – könnyebb hozzájutni, viszont sokkal nehezebb adott esetben értékesíteni.

Borsod megye az élen

A legtöbb tartósan betöltetlen háziorvosi praxis megyénkben van, szám szerint 46. Borsodot követi Bács-Kiskun és Békés megye 24-gyel, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg 22-vel. A legkevesebbet Győr-Moson-Sopronban találjuk, egészen pontosan 6-ot, ezt követi Baranya és Csongrád 7-tel, de tíz alatti a tartósan üres háziorvosi körzet Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében is. Az országból összesen 317 praxis került a listára és a térképre, ez pedig több mint négyszázezer ember ellátását jelenti országszerte, ennyiüknek nincs állandó háziorvosa. Tavaly a legtöbb letelepedési pályázatot Szolnok megyében adták be.

Észak-Magyarországon, Encs térségében, amely az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő kistérsége, szinte alig találni olyan falut, amely ne lenne érintett. Ráadásul a legrégebb óta, több mint 12 éve betöltetlen körzetek közül több is található a térségben.

Jóval kevesebb idő jut egy-egy betegre

“Az, hogy valamelyik körzet betöltetlen, az nem azt jelenti, hogy nincs benne ellátás, hanem azt, hogy a szerencsétlen szomszéd körzetben lévő kolléga folyamatosan helyettesítésre kényszerül, és a saját körzete mellett el kell látnia egy másik körzetet is” – mondta az Abcúgnak Selmeczi Kamill háziorvos, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének vezetője. Ez szerinte is leginkább Észak-Magyarországon kritikus, ahol egy körzethez 4-5 település is tartozhat, emiatt pedig rengeteget kell utazni.

Selmeczi szerint ez a beteg szempontjából azért rossz, mert így helyben nem jut minden nap ellátáshoz, csak azokon a napokon, amikor a helyettes orvos épp rendel a faluban. Egyébként pedig be kell utaznia a szomszéd körzet központjába. “Ez időben és költségben is többletbefektetést igényel” – mondta Selmeczi.

Az orvosnak pedig mindez azért rossz, mert rengeteg beteget kell egy-egy nap ellátnia, hiszen az adott településen csak aznap van rendelés. “Benne van a kényszer, hogy az aznap megjelenő betegek közül mindenkit ellásson, így pedig nem biztos, hogy elég idő jut egy-egy emberre” – magyarázta Selmeczi.

Azt viszont, hogy valószínűleg hol okozza az orvoshiány a legnagyobb problémát, nem a hiányzó praxisok aránya mutatja leginkább, hanem az, hogy hány település érintett. Minél több település érintett, a helyettesítő orvosnak annál többet kell utazni ahhoz, hogy minden beteget el tudjon látni, illetve annál több helyszínen vannak rákényszerítve a betegek arra, hogy elutazzanak a szomszédos körzetbe, ha olyankor akarnak felkeresni egy háziorvost, amikor a helyettesítő éppen egy másik faluban rendel.

Ez alapján messze Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenti a legnagyobb problémát a háziorvoshiány, a helyettesítő orvosoknak ugyanis 77 másik települést kell bejárniuk hetente, a saját körzetükön felül.

Forrás: boon.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.