A magyar orvosok mintegy 10-12 százaléka dolgozik külföldön, az aktív gyógyítókhoz viszonyítva 20 százalék fölötti is lehet az arányuk. A külföldön munkát vállalók visszatérését sok minden más mellett az is hátráltatja, hogy a hazai kórházakban elutasítják a kinti tapasztalatok hasznosítását - hangzott el egy az orvoshiánnyal, -migrációval foglalkozó háttérbeszélgetésen.

Részben a migráció miatt nagyon kevés a gyerekorvos, a migrációs listán ez a szakma a 4-5. leggyakoribb az aneszteziológus, a belgyógyász és a sebész után - állapította meg Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. Aggasztóan lecsökkent a házi gyerekorvosok által ellátott gyerekek aránya, Szabolcs-Szatmárban jelenleg csak minden második gyerekre jut háziorvos.

Veszélyes arányváltozást jelez, hogy ahol sok a gyerekek, ott nincsenek gyerek-háziorvosok, ahol viszont ott vannak az orvosok, onnan hiányoznak a gyerekek. Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Somogy megyében jut a legkevesebb házi gyerekorvos a gyerekre. Vannak abszolút gyerekorvosmentes kistérségek - ilyen a Bodrogköz -, ahol kézzelfogható a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőtlensége, amely már a jó helyzetben lévő populáció életkilátásait is rontja - vélte a kórházszövetség elnökhelyettese A fővárosi agglomerációban sem jók az arányok, míg a fővárosban pont fordított a helyzet.

Praxist visznek 80 felett

A létszámhiány mellett a korfa a másik probléma: ma minden negyedik házi gyerekorvos elmúlt 65 éves, sokan viszik a praxist még 80 évesen is, mert a rendszer utánpótlás híján kiüresedett - fogalmazott Velkey, aki a szakpolitika szűklátókörűségére vezeti vissza az elégtelen képzést.

A szabályozás is a humánerőforrás-krízist erősíti, a specializációkat nem lehet hiányszakmának jelölni, ezért már az újszülöttek biztonsága sem megnyugtató a neonatológusok (újszülött-gyógyászok) hiánya miatt, de gyerekkardiológusokból, gyerek-gasztroenterológusokból, és gyerekneurológusokból sincs elegendő - figyelmeztetett Velkey György.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem I. számú sebészeti klinikájának sebésze egyszerűen a szakpolitika csődjének nevezte azt, ami ma az egészségügyben zajlik. Úgy vélte, a háziorvosi praxisok szakmapolitikai irányítása teljes tévedés, az orvosok azért kénytelenek a nyugdíjkorhatár után is dolgozni, mert a látszatbér látszatnyugdíjából nem lehetne megélni.

Borzalmas a szétszakadás

A hátrányos helyzetű körzetekben pedig azért nincs gyerekorvos, mert paraszolvenciatermelő képesség sincs - magyarázta Weltner János, aki borzalmasnak minősítette az egészségügyi ellátásban és az életkilátásokban mutatkozó polarizáltságot.

Rendszerhibából fakad a migráció, amit nagyon sok más tényező erősít, közte az orvosok fokozódó frusztrációja és bizonytalansága  - mondta Weltner. Az orvosok nem tudják mi vár rájuk és a kórházukra, fogalmuk sincs a saját pályaképükről. Az egyetemek költségvetéséből az elmúlt három évben a források negyedét kivonták, s miközben egy tanársegédtől elvárják, hogy jelentkezzen a doktori képzésbe, nincs elegendő  pályázati forrás a kutatásokra. Azt pedig nem mindenki vállalja fel, hogy egy kandidátusi PhD-dolgozat érdekében hazugságok tömkelegét rakja egymás mellé - fogalmazott Weltner.

Nem szabad elfeledkezni a belső migrációról, a másod-, harmad-, negyedállásokról, sokszor ezek miatt nem jut idő sem a minőségi, sem a tudományos munkára - tette hozzá a Semmelweis Egyetem sebésze.

Forrás: www.napi.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.