| Hírek : Trianon - Zemplén |
Trianon - Zemplén
2018.06.04. 10:48
Trianon következményeként Zemplén vármegye 3/4 része került Csehszlovákiához. Zemplén vármegye területének 71,7%-a, lakosságának 61,1 %-a került a megalakuló Csehszlovákiához, a lélekszáma 343 ezerről 133 ezerre csökkent. Az új határ a Ronyva-patak lett, ami a gyártelepi városrészt, a Kisállomással meg a keleti mezőgazdasági határrészekkel együtt elvágta a Sátoraljaújhelytől. Ugyanakkor felvidéki menekültek tömegeit kellett befogadnia, az új körülmények között kényszerült újraszerveződésre. A megrázkódtatást fokozta, hogy az elkerült magyarok zárt etnikai tömbben az új határok mentén éltek. Újhely, bár még megyeszékhely maradt, határváros lett, elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma lecsökkent, gazdasági élete visszaesett.
Az I. világháború csaknem végzetes csapást mért Sátoraljaújhely életére. A Sátoraljaújhelyi Rákóczi utca végén folyó Ronyva-patak lett az országhatár, amelyet a békeszerződés hajózható folyóként tárgyalt. A patak bal partján található Kassa - Csap vasútvonalon lévő állomás a sátoraljaújhelyiek 2800 hold földjével, egy téglagyárával és a városi vízművek kútjaival a szomszédos államhoz került. A város hanyatlásnak indult. Az itt élő polgárok jó része úgy érezte, hogy Trianon leginkább Sátoraljaújhelyt nyomorította meg Magyarország városai közül. A Magyar Kálvária megépítésének gondolatát az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztályának egyik választmányi tagja, Vilkovszky Kálmán vetette fel, és 1936-ban megépült az elcsatolt megyéknek, településeknek emléket állító, az országban egyedülálló Magyar Kálvária.
A trianoni béke Abaúj-Torna felét Csehszlovákiához csatolja, a hatalmas Zemplénből is mindössze a negyede marad Magyarországé. Az elcsatolt területeken magyarok tízezrei maradnak, s jó néhány magyar többségű város. A határvonal még véletlenül sem az etnikai választóvonalat követi, hanem a kelet-nyugati vasútvonalat, amit a csehek mindenáron maguknak akartak megszerezni. A hegyaljai borgazdaságokat hátrányosan érinti a válság, hiszen az országcsonkítással a korábbi felvevőpiacoktól esett el.
„A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségiek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét.”
(Részlet Lord Rothermere cikkéből)
Trianon - 98 éve szakítottak el 3,3 millió magyart
Történelmi plakátok és képeslapok
Magyarország területe 325.000 négyzetkilométer helyett 93.000-re, lakosságának száma 20,9 millióról 7,9 millióra csökkent, s az ország határain túl, szorosan a határ túloldalán, illetve nagy, egybefüggő tömbökben magyarok százezrei kerültek idegen hatalom alá.
Az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (antant) és Magyarország közötti békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-ban a Kis-Trianon-kastélyban. A békeszerződés életbelépett 1921 júl. 26-án, az ország törvényei közé beiktatja az 1921. XXXIII. törvénycikket. A trianoni békeszerződésben az államterület változásokra vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezek eredménye a Csonka-Magyarország. Erdély a Partiummal és Kelet-Bánáttal együtt Romániáé (1.661.800 magyar), a Felvidék Kárpátaljával Csehszlovákiáé (1.066.700 magyar), Horvátország, a Bácska és Nyugat-Bánát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé (558.200 magyar), Burgerland Ausztriáé (26.100 magyar) lett. Az elcsatolt területeken élő több mint 12 millió lakosból kb 3.3 millió volt magyar.
Magyarország területe: 325.411 km2 volt és 92.833 km2 lett (71 százaléka veszett el)
Magyarország lakossága: 20.900.000 fő volt és 7.980.000 fő lett (62 százaléka veszett el)
Nagy-Magyarország közigazgatása 64 vármegyére tagozódott a Trianoni Békeszerződés előtt.
A teljesen elcsatolt 38 vármegye: Alsó-Fehér, Árva, Bars, Belovár-Körös, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küköllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Lika-Krbava, Liptó, Máramaros, Maros-Torda, Modrus-Fiume, Nagy-Küköllő, Nyitra, Pozsega, Sáros, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén, Túróc, Udvarhely, Ugocsa, Varasd, Verőcze, Zágráb, Zólyom.
A megcsonkított, vagy részben elcsatolt 23 vármegye: Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör- és Kishont, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas, Zala, Zemplén. 
Forrás: gondola.hu
http://mnl.gov.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó