| Hírek : Bodrogköz elfeledett vidék - Felzárkóztatás indul? |
Bodrogköz elfeledett vidék - Felzárkóztatás indul?
2018.07.31. 08:26
„Bodrogköz elfeledett vidék. Olyannyira az, hogy még a Borsod megyeiek sem érzik magukénak, mintha nem ugyanaz a válság sújtaná, mintha nem ugyanaz a fájdalom marná. A lecsúszás olyan régen kezdődött, hogy már szinte mindenki az élet természetes velejárójának tartja. A két folyó által közrezárt földnyelven élőkről évtizedeken át csak annyit lehetett tudni, hogy a kisvasút megszüntetésével a reményt is elvesztették. A térség településeiről azóta jobbára csak árvizek, bűnügyek kapcsán lehet hallani, de azt is ritkán. A kívülről érkező azt feltételezheti, az itteni élet szürke és lassan csordogál, mint a Bodrog, amelynek egyetlen hídja nemcsak összeköt, hanem távolságot is tart."
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, az UNICEF Gyermekbarát Település program Értékelő Bizottságának tagja
A leghátrányosabb térségek felzárkózásáért indul kormányprogram
Öt járás 104 települését és mintegy százezer embert érint a Végtelen lehetőség elnevezésű kísérleti program, amely a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkózását segíti elő a legjelentősebb civil és egyházi szervezetek, szeretetszolgálatok bevonásával – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon.
Czibere Károly a program elindítása alkalmából tartott fórumon kifejtette, hogy a mintát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már régóta futó, komoly eredményeket felmutató, Jelenlét elnevezésű programja adja;
ennek lényege az alapos problémafeltárás, az együttműködés a térségben működő önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szociális ellátó hálózattal, egészségüggyel, tömegközlekedési szolgáltatókkal.
Úgy fogalmazott: az uniformizált megoldásoknak leáldozott, a kormány azokat a programokat részesíti előnyben, amelyek egy-egy térség „arcára” formálódnak. Kiemelte, a kísérleti projektek tapasztalatait hasznosítani fogják az ország más területein is, egy részük pedig reményeik szerint beépül majd a szociális szabályozási rendszerbe is.
Czibere kitért arra, Magyarország már eddig is komoly eredményeket tudott felmutatni a felzárkóztatásban, hiszen Európában példa nélküli az, hogy a roma emberek több mint negyven százaléka dolgozik, a roma gyerekeknek pedig csaknem száz százaléka jár óvodába.
A tavaly bejelentett, most elindult és négy éven át tartó projekt finanszírozására kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A legfőbb cél az, hogy a járásokra kifejlesztett módszerek lehetőséget adjanak a program folytatására a pályázati időszak lejárta után is.
Az elért eredményeket szeretnék továbbvinni a következő európai uniós költségvetési ciklusban.
A program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kunhegyesi, a Magyar Református Szeretetszolgálat a cigándi, az Ökumenikus Segélyszervezet a gönci, a Baptista Szeretetszolgálat a baktalórántházai, a Katolikus Karitász pedig a sellyei járásban kezdi el a munkát.
Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyar-szlovák határ mentén található bodrogközi térség hanyatlása a trianoni diktátumig vezethető vissza, a mezőgazdasági munkások későbbi elvándorlását, majd a munkahelyek 1990 utáni sorozatos megszűnését sem az európai uniós, sem pedig a schengeni csatlakozás nem oldotta meg. Véleménye szerint a vidéki élet csak akkor tartható meg, ha a közösségek megmaradnak, újjáépülnek és célokat találnak. Az elmúlt évek munkáját a felzárkózás területén az hatotta át, hogy a segítséget nem holmi elefántcsonttornyokban kidolgozott elméletek merev alkalmazásával, hanem a jó gyakorlatok elterjesztésével kell a kívánt helyre juttatni.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: Jelenlét elnevezésű programjuk valójában egy szemléletet takar. Kiemelte: a “jóléti erkélyről” sokan tudni vélik, mire is kellene költeni a felzárkózási programokra szánt pénzeket, valójában azonban akkor lehet meglátni a problémákat, ha lehajolunk és közel megyünk a nehéz sorsú emberekhez. Hozzátette, a szegénység és a nyomorúság közötti alapvető különbség az, hogy míg az előbbinél vannak még célok, addig az utóbbi esetében olyan nagy a hiány mértéke, hogy a célok is eltűnnek. Minden településen más-más módszert alkalmaznak majd a hatékony segítségnyújtás érdekében.
Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális ágazatának vezetője a cigándi járásban megvalósuló programról szólva kifejtette: Bodroghalomban és Ricsén alakítanak ki úgynevezett Jelenlét-pontokat, ahol egyebek mellett közösségi konyhát, közösségi mosodát és kertet hoznak létre.
Céljuk a közösségvállalás a helyi önkormányzatokkal, közszolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, egyházi közösségekkel, civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel, valamint a nélkülöző, nehéz körülmények között élő emberekkel, családokkal, közösségekkel a szeretetszolgálat járási munkacsoportján keresztül.
Forrás: MTI / 24.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó