| Hírek : Elsőkből az utolsók - tanulmány a Bodrogközről |
Elsőkből az utolsók - tanulmány a Bodrogközről
2018.11.06. 15:04
Ahhoz képest, hogy a honfoglaló magyarok az Alsó-Bodrogközben telepedtek meg először, az itteni települések napjainkban az utolsó között kullognak. Ez is kiderül abból a térségmustrából, amelyet egyetemi oktatók és hallgatók huszonkét településen végeztek az elmúlt egy évben Alsóbereckitől Pácinon át Zemplénagárdig. A kutatómunka könyvfoglalata, amelyet Alsó-Bodrogköz Kollégium címmel a napokban mutatták be, egy darabka Magyarországot kínál. El-falvakat. Töprengésre késztető módon.
Negyvenhét kutató. Négyszázkilencvenegy kérdőív. Száz mélyinterjú. Huszonkét településleírás. Hét tanulmány népességről és identitásról, munkahely ellátottságról, kulturális szokásokról, történelmi emlékekről és - meglepő módon a trendinek cseppet sem számító témáról - a térség civil szférájának lehetőségeiről. Számokkal imigyen lehet jellemezni az Alsó-Bodrogközben elkezdett és a dr, Krasznár Attika, Nagy Dóra, Hágen Ádám szerkesztette könyvben végződött kutatómunkát, melynek résztvevői cseppet sem kertelve kijelentik: rendkívül nehéz helyzetben lévő térségbe érkeztek. Miközben természeti és kulturális szempontból fontos területről van szó, az Alsó-Bodrogköz egyike az Európai Unió legszegényebb régióinak. A vidék sorsát alapvetően és kedvezőtlenül meghatározzák a nem megfelelő állapotú utak, amelyek nem csupán az ott élők mindennapi életét nehezítik, de lohasztják és távol tartják a beruházó kedvet is. Nem beszélve arról, hogy a közösségi közlekedés fejletlensége már egyes települések működőképességét veszélyeztetik. Szakkifejezéssel élve: közlekedési szempontból a térség forgalmi árnyékban fekszik.
S még másféle árnyékokban is. Az átlagban 300-2000 lakosú huszonkét alsó-bodrogközi falvakban, községekben jellemzően a munkahelyhiány vezeti a veszélyteremtő helyzetek toplistáját. E települések többségében a közmunkaprogram miatt az önkormányzatok számítanak a legnagyobb foglalkoztatónak. Így lesz a közmunka szociális program, csupán a megélhetés és nem pedig az életszínvonal emelésének, a munkaerőpiaci versenyképesség növelésének az alapja. Az a térségben működő néhány - elsősorban mezőgazdasági - nagyvállalkozó pedig csak keveseknek képes folyamatos munkát kínálni. Némely településen semmilyen mesterembert nem lehet találni, akad falu, ahol csak mozgóbolt, mozgóposta létezik, a falvak többségében nincs háziorvos, a gyereklétszám csökkenése miatt óvodák, iskolák bezárása fenyeget. A háromszázharminc lakosú Lácacsékén a lakosság kilencven százaléka mélyszegénységben él, a településen száz százalékos a munkanélküliség. Itt találhatók az El-falvak: elöregedéssel, elszegényedéssel, elvándorlással, elnéptelenedéssel.
Miközben az Alsó-Bodrogköz nem kevés kulturális és természeti értéket tud felmutatni. Itt van például Közép-Európa egyik és minden bizonnyal legnagyobb összefüggő, az eredeti állapothoz közel álló , természetközeli ártéri területe a Bodroggal, a Tiszával. Itt vannak az épített örökségek olyan csodái, amilyen a karcsai Árpád-kori templom, a műemlék ékszerdoboznak számító gyönyörű pácini reneszánsz Mágócsy-kastély, a karosi Honfoglalás Kori Látogató Központ, a cigándi Múzeumporta. A turizmus számára kincses vidék ez, mely vidéken élők rokonszenves módon őrzik kulturális és gasztronómiai hagyományaikat, közösségeik elkötelezettek a tárgyi és szellemi múlt, az értékek megóvása mellett. A településvezetők is igyekeznek életben tartani a faluközösséget, segíteni a társadalmi és gazdasági működőképességet tésztaüzemekkel, savanyítókkal, gyümölcsaszalókkal, gyógynövény-termesztéssel, kertészettel, önellátásra való berendezkedéssel. Ők talán még reménykednek.
Csontos Tibor
Forrás: mixonline.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó