| Hírek : Már nem Észak-Magyarország a legszegényebb, de még van hová fejlődni! |
Már nem Észak-Magyarország a legszegényebb, de még van hová fejlődni!
2018.12.03. 08:24
2017-ben a leggazdagabb Budapest régió és a legszegényebb Észak-Alföld között az egy főre jutó bruttó jövedelem között az előző évihez hasonlóan 1,6-szeres volt a különbség.
A második legszegényebb régió Észak-Magyarország volt, ahol az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagnak mindössze 84,5 százalékát tette ki.
2017-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest.
Mindezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e napokban publikált „Háztartások életszínvonala, 2017” című anyaga közli.
Mint emlékeztetnek, a 2008-as gazdasági válság évekre visszavetette a reálbérek növekedési ütemét. A háztartások jövedelmi helyzetének érezhető javulása csak 2013-ban kezdődött el. Az egy főre jutó nettó jövedelem nominálértéken 2013 és 2017 között összesen 23,9 százalékkal növekedett.
A háztartások jövedelmi helyzetét számos makrogazdasági tényező befolyásolja, közülük is legmeghatározóbb tényezők a gazdaság teljesítőképessége, az árszínvonal és a foglalkoztatás.
2017-ben legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek – állapítja meg a KSH –, éves nettó jövedelmük átlagosan 1 millió 754 ezer forintot ért el. Ennél 7,9 százalékkal kevesebb volt a nőké.
A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 millió 42 ezer forintot tett ki, amely 19,8 százalékkal maradt el az összes háztartás átlagától, a gyermekteleneké pedig közel ugyanennyivel haladta meg azt.
2017-ben a legrosszabb jövedelmi helyzetben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak, egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.
A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltérő képet mutat. 2017-ben a leggazdagabb Budapest régió és a legszegényebb Észak-Alföld között az egy főre jutó bruttó jövedelem között az előző évihez hasonlóan 1,6-szeres volt a különbség. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 125 ezer forintot tett ki, ami az országos átlagot 29,3 százalékkal haladta meg. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem pedig 1 millió 348 ezer forint volt, ami 18 százalékkal maradt el az átlagtól.
A második legszegényebb régió Észak-Magyarország volt, ahol az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagnak mindössze 84,5 százalékát tette ki.
A háztartások jövedelemszerkezete Észak-Magyarországon volt a legrosszabb, ahol a háztartások jövedelmük közel egyharmadát társadalmi juttatások révén szerezték, a munkajövedelem részaránya mindössze 66 százalékos volt – elemzi a KSH-felmérés.
A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát, minél nagyobb a település, annál magasabb az egy főre jutó bruttó jövedelem. A megyei jogú városokban a bevételek nagysága 5,2 százalékkal meghaladta az országos átlagot, és 1 millió 730 ezer forintot tett ki egy főre vetítve éves szinten. Az egyéb városokban 6,3, a községekben 13 százalékkal elmaradt az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagtól.
A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak a háztartások fejenként 2017-ben.
Minden fogyasztási csoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek.
A legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kiadások legnagyobb szelete az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított összeg, amelyekre 273 ezer forintot adott ki a lakosság egy főre jutóan, reálértéken 7,9 százalékkal többet az előző évinél.
A közlekedési kiadások 59,3 százalékát 76,4 ezer forinttal az üzemanyag-vásárlás tette ki.
Forrás: borsodhir.hu / ksh.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó