Mennyiben változott a polgárosulás folyamatában a Bodrogköz tradicionális életmódja, társadalma és kultúrája, s milyen tényezők okozták ezeket a változásokat? Melyek a változásokat serkentő, illetve az azok ellenében ható gazdasági, társadalmi tényezők? A trianoni országhatárainkon kívül eső, ma Szlovákiához tartozó Felső- Bodrogköz falvainak - vagyis egy határon túli magyar csoport - életmódja, kultúrája valóban régiesebb-e az anyaországi Bodrogköz falvainál, vagy a hasonló jellegű tájak 20. századi műveltségénél? A 19. századi változások után megformálódó települések, falucsoportok "tömbösödését" a megelőző állapot adottságai, vagy a változás következtében ható, újabb tényezők okozták? A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s a hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységében vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is.

Viga Gyula 1952-ben született, 1976-ban Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett etnográfus és történelem szakos tanári diplomát. Végzése óta - rövid megszakítással- a miskolci Herman Ottó Múzeum etnográfusa. 1980-ban Debrecenben egyetemi doktori címer, 2004-ben a Pécsi Egyetemen PhD fokozatot szerzett, 2005-ben a Debreceni Egyetemen habilitált.

Forrás: http://xantusz.hu/a-bodrogkoezi-kultura-es-tarsadalom-valtozasa-a-19-20.-szazadban.html

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.