Kilenc hónapos volt, amikor a családja úgy döntött, kivándorol Amerikába. New Yorkban kötöttek ki, de ott is nagy nyomorban éltek. Foxnak még 13 testvére született, közülük csak hat maradt életben. A későbbi filmgyáros már nyolcévesen dolgozni kezdett mosodai inasként, és már ekkor jobban érdekelte az üzlet meg a mozi, mint az iskola. Annyira jól forgatta a pénzt, hogy 25 évesen saját mozgóképszínháza volt.

Minden úgy kezdődött, hogy évek szorgos munkájával összespórolt 1600 dollárt. Ebből a pénzből kivett egy helyiséget, alkalmazott egy gépészt és egy zongoristát, és filmeket kezdett vetíteni. Senki sem csaphatta be, mert a bevételt számlálgató pénztáros ő maga volt. A mozijának óriási sikere lett: megesett, hogy rendőrt kellett hívni, mert annyian akartak betódulni az előadásra. Fox később további mozikat nyitott, így rövidesen húsz filmszínháza volt, úgy 250 ezer dollár értékben. 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt félmillió dolláros alaptőkével. Hollywoodban hatalmas stúdiókat nyitott, miközben gombamód nőttek ki a földből a Fox-féle mozitermek.

Később már nem elégedett meg a kis mozikkal, hanem minden nagyvárosba mozipalotákat álmodott. A Fox Film hamarosan százmillió dolláros értéket képviselt. Az akkor még némafilm felfutása megsokszorozta az induláskori 1600 dollárt. A szegénységben született, tolcsvai kisfiúból aztán a hangosfilm bevezetésében is élen járó, dúsgazdag filmgyáros lett, a magánvagyonát 35 millió dollárra becsülték.

Aztán beütött, amit az amerikaiak Nagy Depressziónak hívnak: az 1929-es gazdasági világválság. Ez egyik napról a másikra nyomorba döntötte. A filmgyár részvényei a fekete csütörtökön 90 százalékot zuhantak. Mindenét megszerezték a riválisok.

Ráadásul a fekete csütörtök előtt néhány héttel súlyos autóbaleset érte. Long Islanden karambolozott luxusautójával, egy Forddal ütközött. Sofőrje meghalt, a három hölgy utas is megsérült. William Fox élet és halál között lebegett, felépülése után sokáig csak mankóval tudott járni. Három nappal az előtt ment be ismét dolgozni, hogy összeomlott a tőzsde.

Fried Vilmos vagyis William Fox már nem tudott talpra állni, idővel teljesen elszegényedett. Számtalan színész köszönhette neki a karrierjét, ám amikor 1952. május 9-én meghalt (napra pontosan hetven esztendeje), Hollywoodból senki sem ment el a temetésére… Így búcsúzott a földi léttől a huszadik század egyik legjelentősebb filmgyárosa, aki egy szegény tolcsvai kisgyerekből lett a mozi legendája.

Nyugodj békében, Fried Vilmos!

A Magyar Hollywood Tanács a tolcsvai születésű Fried Vilmosra emlékezik halálának 70. évfordulóján, olvasható a szervezet által kiadott közleményben. Bokor Balázs, a Tanács elnöke ebben azt hangsúlyozta, hogy William Fox munkásságára és emlékére itt, szülőföldjén is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk, hiszen méltánytalanul keveset szerepel a magyar közbeszédben.

A Magyar Hollywood Tanács 2016-ban kezdte el tolcsvai megemlékezéseit. William Fox Tolcsván született zsidó családban, 1879. január 1-én. Kilenc hónapos korában a család az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és a gyerek nevét Fuchs családnevű édesanyja után William Foxra változtatták 1908-ban már a Broadwayen volt mozija, amelyet hamarosan újabbak követtek. 1915-ben megalapította a Fox Film Corporation-t.

Az ő ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig. Ő találta ki a „sztár” fogalmát. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni. Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra véget vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott.

1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century Fox. 1952. május 8-én hunyt el New Yorkban. Filmszakmai eredményeit a Hollywoodi Hírességek sétányán csillag őrzi. William Fox születésének napját, január 1-ét a Magyar Hollywood Tanács William Fox emléknappá nyilvánította.

Forrás: akibic.hu / ujsagmuzeum.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.