Megpróbáltunk egy kisebb felmérést készíteni a bodrogközi eredményekről. Első állomásunk a leleszi telephelyű WH Danubius cég volt, ahol Wagner Maximilian menedzser számolt be a nyári aratás eredményeiről. „Cégünk 2006 óta működik itt, Lelesz községben. Kezdetben 200 hektáron gazdálkodtunk, mára ez a szám 1500-ra nőtt. A nyári aratás során a búza mindössze 8-10%-kal hozott kevesebb hozamot az elmúlt évekhez képest, ami meglepett minket, ennél ugyanis rosszabb eredményre számítottunk. A termés minősége is nagyon jó.

Nagy meglepetésünkre a repce nyári hozama idén valamivel több volt a tavalyinál. Ez annak köszönhető, hogy a növény elraktározza a tavaszi nedvet, ebből képes hosszan táplálkozni. A szójával már nem volt ilyen szerencsénk: sajnos a vártnál is kisebb lett a hozam. Az időjárás kiszámíthatatlan, egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, és mi minden éven felkészülünk a rosszabb forgatókönyvre is. Az igazat megvallva, számunkra a szárazság jelenti a kisebb rosszat, ez az időjárás ugyanis nem árt a termény minőségének, ráadásul ilyenkor nem akadályozott a munkavégzés” – közölte Wagner. Szerinte azok a gazdák veszítenek idén sokat, akik kukoricát és napraforgót ültettek. Mint mondta, a homokos talajban sok helyen ki sem nőttek teljesen a növények, vagy ha igen, a termés kiégett, elpusztult, vagy a szükséges nedvesség hiányában ki sem fejlődött.

 

És valóban, jó néhány olyan kukoricaföldet látni a Bodrogközben, ahol a növények teljesen elsárgultak, a napraforgóföldek többségén is feltűnik, hogy a fejek sötétek, szinte már feketék, a kukorica pedig teljesen elsárgult, és jóval alacsonyabb a kelleténél. A Bodrogvécs (Véč) községben működő Eko-agrár mezőgazdasági cég idén közel ezer hektáron termesztett kukoricát. Gergely Tibor, a cég vezetője hírportálunknak elmondta, nem lett oda az egész termés, de nagy kieséssel számolnak. „Borzasztó látványt nyújtanak a kukoricaföldek. Termelőként nagyon nehéz ezt megemészteni – nemcsak a pénzbeli veszteség miatt: ez a természeti jelenség felér egy csapással. Átlagosan 10 tonna/hektár a kukorica hozama, idén 3-4 tonnára számítunk. A különbség óriási, és bár ez még mindig magas terméshozamnak számít, számunkra óriási pénzkiesést jelent. Ugyan az utóbbi időben magasabbak lettek a terményárak, így némileg több bevételhez jutunk, a munkánkat azonban nagyban nehezíti, hogy a költségek az egekbe szöktek, a magas gázárak miatt pedig sorra állnak le a műtrágyagyárak” – ecseteli a nehézségeket Gergely Tibor. Mint mondta, a kukorica betakarítására december végéig van lehetőség, ám mivel idén kicsi a termés, és a nagy része tönkrement, nincs értelme sokáig halogatni a munkálatokat. „Akadnak sajnos olyan termelők, akiknek teljesen odalett a termésük, ez valószínűleg a nem megfelelő tápanyag-gazdálkodás következménye. Azok, akik kellő mennyiségű műtrágyával dolgoztak, az aszály ellenére is számíthatnak némi terméshozamra” – magyarázza a termelő, akit az idei veszteség nem tántorított el a kukoricatermesztéstől. Gergely Tibor bízik abban, hogy az idei extrém időjárás nem lesz tartós, s hogy a jövőben ismét kedvező terméseredményeket könyvelhetnek majd el. Ugyanakkor úgy véli, nem lennének ekkora veszteségek a térségben, ha a Tisza folyásának szabályozásakor nem csapolták volna le a mocsarakat és gátakat. A Bodrogköz a múltban mocsaras, lápos vidék volt, a gyakran változó folyómedreknek sok holtágat köszönhetett. A termelő úgy véli, ha mindez megmaradt volna, messze nem lenne annyira tragikus a helyzet egy ilyen aszály esetén sem.

A Rad településen gazdálkodó Petro Péter vállalkozó a körülményekhez képest szintén elfogadható eredményekről számolt be az eddigi betakarítás kapcsán. Úgy véli, azok a gazdák, akik biztosították a napraforgó tápanyagellátását, nem könyveltek el horrorisztikus veszteségeseket. „A napraforgó termésátlagát, hasonlóan más növényekhez, az adottságok, mint a talaj és az évjárathatás markánsan befolyásolják. Az adottságok kihasználása, a negatív hatások kivédése már a mi dolgunk. Természetesen a tápanyagra fordított költség jelentős, de elengedhetetlenül fontos. Ennek köszönhető, hogy, bár a szárazságot megsínylette, és persze számítunk némi veszteségre, de láthatóan jól fest a termés” – mondta bizakodva a gazda, aki meglepődve mesélte azt is, hogy a búza nyári aratása kellemes meglepetést hozott számára: 50 mázsa/hektár volt az átlaghozama. A repce betakarítása pedig egyenesen hozamrekorddal zárult. „A repce idei átlaghozama elérte a 45 mázsa/hektárt. A kezdetek (1996) óta nyolc évvel ezelőtt volt a legjobb évünk, akkor 42 mázsa termett egy hektáron. Az idei szám ennél is magasabb, tehát panaszra igazán nincs okunk. Ez az eredmény a tavaszi esőknek és a kellő tápanyag-gazdálkodásnak köszönhető” – magyarázza a mezőgazdász, aki az őszi magokat azonban előrelátóan nem ültette el – mint mondta, akadtak, akik augusztusban bíztak az időjárás javulásában, ő azonban tartott tőle, hogy folytatódik az aszály. „Jó döntés volt, hogy nem kockáztattunk, a megmaradt magvakat jövőre vetjük el. Az őszi árpára rossz hatással volt a tavaly őszi szárazság, ennek ellenére nem zártunk rosszul, elértük az 50-55 mázsás hozamot – jobb években ez 70-80 mázsa.

(bumm, katihudak)

Forrás: bumm.sk

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.