A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az
országgyűlés tagjait!

Egészen kivételes nemzeti erények: férfias erő és szívós kitartás, a köz
szempontjainak az egyéni szempontok fölé emelése, páratlan áldozatkészség,
politikai bölcsesség, tették képessé a magyarságot arra, ami a honfoglalás
előtt egyetlen egy népnek sem sikerült : hogy a Duna völgyében szilárd
alapokon nyugvó államot alkosson. és ezt az elmúlt évszázadok szörnyű
vérzivatarai között fenntartsa.
Csorbítatlan életerejének tanúbizonysága, hogy akkor, amikor a világháború
okozta nagy veszteségek és a példátlan megcsonkíttatás következtében csak
romhalmaz maradt a dicsőséges régi magyar államból : nem csüggedt el, kemény
akarással fogott hozzá a romok eltakarításához és a nemzeti és állami élet
alapjainak újjáépítéséhez.

A magyarság egy évezreden át hősiesen küzdött létéért. Nemcsak a maga létét
biztosította a Duna völgyében, hanem egyúttal mindenkor jelentős tényezője
volt annak, hogy a haladás, a civilizáció, a nemzetek közti békés együttélés
feltételei minél szélesebb és tartósabb alapot nyerjenek.

Az elmúlt évtizedben vívott nehéz küzdelmek is e kettős célért folytak:
megtartani és továbbfejleszteni a magyar nemzet testét, a magyar államot és
egyúttal zászlóvivőjeként szerepelni a civilizált nemzetek békés
együttműködését célzó nagy emberi gondolatnak.

Az új országgyűlés küszöbén első szavunk a hála és elismerés a nemzet nagy
áldozatkészségéért, amellyel az egész művelt világ rokonszenvét kiérdemelve
e kettős cél eléréséért küzdött és küzd.

A megkezdett úton tovább kell haladnunk.
Minden honfitársunk lelkét-szívét nagy nemzeti eszményeink megvalósításába
vetett törhetetlen hitnek kell eltöltenie.
Ez pedig mindenekfelett kötelességünkké teszi a Haza érdekében nemzeti
egységünk fenntartását..
Ezért bármily elvi alapon álljanak politikai pártok és egyesek, a nemzeti
egység érdekében háttérbe szorítva minden melléktekintetet, össze kell
fognia a Haza minden polgárának és minden politikai pártnak, mert csak a
nemzet egyetemes összefogása, a nemzeti egység fogja sikerre vinni nemzeti
ideáljaink megvalósítását.

A nemzeti egységnek fenntartása létérdeke az országnak, de ettől várhatják
sorsuk javulását a nagy világban határainkon kívül élő magyar testvéreink
is, akikre soha el nem múló szeretettel és meleg ragaszkodással mindig
gondolunk.
Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba
sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk.

Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad s nincs is reá okunk,
mert törhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és
gazdasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb
idő számára erkölcsi és anyagi javait.
A nagy gazdasági válság e nyomasztó napjaiban örömmel üdvözöljük az
Északamerikai Egyesült Államok elnökének őszinte jóakarattal sugallt bátor
kezdeményezését, amellyel a népek együttérzésének határozott javaslat útján,
adott kifejezést.
Bizton reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélegzik, az
aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom.
Reméljük, hogy a kezdeményezés oly légkört fog teremteni, amely lehetővé
teszi idővel az ország részére megfelelő összegű hosszú lejáratú
államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk
hitelszükségleteinek jobb kielégítését is.
Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva gazdasági életünk
talpra állítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges
enyhítését eredményezné.
Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági
élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az
államháztartásra is.
A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert
annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell.
A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztására ennélfogva továbbra is
szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, ha a megkezdett
úton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük.

Szükséges azonban egyúttal, hogy mindenki eleget tegyen az állammal szemben
fennálló kötelességeinek.
Bízunk abban, hogy nemzetünket; amely a legutóbbi pénzügyi rendezés során
már bizonyságát adta elpusztíthatatlan életerejének , ezután is áthatja. az
a tudat, hogy az egyes sorsa az államétól nem választható el. Elsősorban
mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk.
A kormány minden igyekezete tehát oda irányul, hogy egyrészt mezőgazdasági
feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt, a termelők számára jobb árakat
érjen el.
E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerződések kötésére
törekszik.
Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon
kívül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések
létrejöttétől jogosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzetén
könnyíteni tudjunk.

Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének belső munkatervét a világgazdasági
válság leküzdésének nemzetközi vonatkozásai fogják irányítani.

Úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minőségi termelés
megszervezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges klimatikus viszonyaink az
öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink
hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fásításnak tervszerű
továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat
a bortermelés válságának enyhítése.
E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfelelően
támogassa.

A mezőgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak
különleges gondoskodása tárgyát képezi.
Ez irányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munkaalkalmak teremtésére,
a terméketlen területek termővé tételére, a helyes irányú nemzeti
birtokpolitika lehetőségeinek célszerű kihasználására és szociális
intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetőségek határán belül való
továbbfejlesztésére törekszik.
A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése
fontos nemzeti érdek.
Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belső fogyasztásban talál
elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének
fokozása válik iparunk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé.
Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt országgyűlés létrehozta az
iparfejlesztési törvényt, ami lehetővé teszi, hogy meglévő iparunkat még a
fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntartsuk, sőt
annak fejlesztését is előmozdítsuk.
Nemzetpolitikai és szociális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk
megfelelő támogatására és felkarolására.

Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést,
előmozdítja a gazdasági vasutak és az új hidak létesítését.
Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják és egyúttal
fokozzák az ország gazdasági erejét.

Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani
nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország gazdasági talpra
állításának s megerősödésének fontos tényezője.
Az előző országgyűlés a gyakorlatban jól bevált törvényalkotásokkal
gondoskodott arról, hogy a közigazgatás lépést tartson a kor
követelményeivel.
Meg alkotta a vidéki törvényhatóságok és a székesfőváros szervezeti
reformját.
Ezt a munkát tovább folytatva, következik a megyei városok és a községek
reformja.
A jó és gyors igazgatás biztosítása végett célszerű, gyakorlatias
közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a
közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenekelőtt rendezni kell a
vármegyék, városok és községek háztartásának kérdését.

A törvényhatósági választójog reformjánál szerzett tapasztalatok figyelembe
vételével a megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti
követelményekkel összhangban az országgyűlési választójogi törvény reformját
a kormány alkalmas időben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni.
Közművelődési politikánk kettős alapgondolata: egyfelől a nemzeti eszmények
erőteljes ápolása, másfelől a közoktatás minden fokán és minden fajta
iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása.
A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunknak legfőbb záloga.
A gyakorlatias irány kidomborítását pedig a példátlan megélhetési válságon
kívül, amellyel társadalmunk küszködik, a technika és a természettudományok
erőteljes előretörése követeli.
Nagy örömmel állapítom meg, hogy az országnak nem magyar anyanyelvű fiai -
akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban teljesen
egyenlő polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan
élvezetében vannak - hagyományos hűséggel csüggnek a magyar hazán.

A kormány különös gondot fordít a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó
jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történő oktatás
fejlesztésére.
Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat
vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, több százados időközökben jut egy
nemzet törvényhozásának.
Bizonyára a feladat nagyszerűségének teljes megértésével és lelkes
odaadással foglalkozik majd az országgyűlés Magyarország Magánjogi
Törvénykönyvével, amelynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész
nemzet.

A nagy művel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a
szövetkezeti jog, a végrehajtási és a csődeljárás reformja.
Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai, tőkeképződés
előmozdításának szempontjai sürgetik.

A törvénykezés egyszerűsítésének műve még kiegészítésre szorul a békebíróság
létesítése és a munkásbiztosítási bíráskodás reformja révén.

A bűnügyi rendőrség megszervezése jelentős haladás lesz a büntető igazság
szolgáltatás terén.

A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott reformjával
kell a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas
időben kiegészíteni, hogy a természetes népszaporodás következtében növekvő
földmívelő lakosságunk munkakészsége a jövőben is megfelelően
érvényesülhessen.
A széles néprétegek szociális és anyagi ügyeire, nemkülönben
népegészségügyünk hathatós felkarolására a kormány különös gondot fordít.
Lépésről-lépésre nagyobb mértékben fogunk segíteni a háború áldozatain.
Megküzdünk a gazdasági élet nehézségeinek szociális következményeivel és
mindent elkövetünk a nyomor enyhítésére.
Külügyi érdekeink megóvásában támaszkodunk a kipróbált barátainkra és azon
szerződésekre, amelyek Magyarországnak megfelelő pozíciót biztosítottak a
közelmúltban és amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a jövőben a népek
családjában érvényesíthetjük jogos igényeinket.
A jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nemzetek békés együttműködése
vezetheti ki az emberiséget.
Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt elő mozdítsuk.
A vélünk baráti viszonyban lévő államokkal továbbra is szorosan
együttműködve az összes többi államokkal fennálló jóviszonyt ápolni óhajtjuk
gazdasági téren is.
A tárgyalás alatt lévő számos kérdés közt a német vonatkozásúakat - a
német-magyar kereskedelmi szerződés aláírásával - sikeres befejezéshez
juttattuk.

Szomszédainkkal a békeszerződésből eredő számos kérdést sikerrel rendeztük,
jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük új
alapra.
Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés máris életbe lépett.
A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg előmozdítja a szomszédi viszony
további javulását is, amennyiben irányunkban azzal a megértéssel
viseltetnek, amelyet a magunk részéről készek vagyunk tanúsítani.

A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttműködésének azonban
lélektani előfeltételei vannak.
A népek nyugalma, illetőleg ezek békés együtt működése megkívánja, hogy a
fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek.
Magyarország reménnyel tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé,
amelyen a népek igazságérzete kell, hogy győzelemre juttassa az
egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvét.
A békés fejlődésnek másik előfeltétele a kisebbségi kérdésnek helyes és
igazságos meg oldása.
Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber
figyelemmel fogja kísérni s a maga részéről messzemenően támogatni kíván
minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti,
kulturális és gazdasági erőállományának fennmaradását és szabad fejlődését
biztosítsa.
Nehéz és fontos feladatok megoldása vár az új országgyűlésre.

A magyar nép önfeláldozó hazaszeretete átsegítette nemzetünket egy ezredév
harcokban és küzdelmekben oly gazdag évszázadain. Istenbe vetett hitünk és
nemzetünk jövője iránt érzett törhetetlen bizalmunk, élni akarásunk megadja
nekünk az erőt ahhoz, hogy az országra és az egyes polgárokra ma oly
súlyosan nehezedő gondok közepette is tovább küzdjünk és dolgozzunk egy jobb
jövőért.
E sok kálváriát megjárt nemzet bízik sorsának javulásában és megőrizve
erkölcsi integritását, a nemzeti egységben összeforrva, ki fogja vívni a
maga igazát. Isten áldását kérve működésükre, az országgyűlést megnyitottnak
nyilvánítom.

(Az 1931. évi július hó 18-ra összehívott országgyulés felsoházának
irományai I., Bp. 1932 1-4.)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.