Hírek : Csillagmeséink - Pápai Istvánné Páhi Emma néni karcsai mesemondó |
Csillagmeséink - Pápai Istvánné Páhi Emma néni karcsai mesemondó
2012.10.27. 13:54
A mese az Öregektül tanult régi néphagyomány, ugyanonnan származik, mint az ima...A meséhez nyitott elme kell.
Ez az alkotás a híres mesemondó asszony: a karcsai Pápai Istvánné Páhi Emma a Népművészet Mestere, és Huszár Andrea Magdolna képzőművész- kulturális antropológus közös munkája, és alapja a mesei fonal.
A könyv nem csak gyermekek, hanem inkább felnőttek számára készült, akik visszavágynak az Egyszerűség világába. Kezünkbe véve képzőművészeti alkotást, különleges műtárgyat látunk: a bodrogközi helyszíneken készített fotók körkompozíciója és a tündérek táncának rajzon megelevenedő film- szerűen animált képfolyama mozog egymáson, ha a könyv lapjait az ujjunk között átpörgetjük!
Emma néni így vall a mesei hagyományvonaláról:
"Kovács mama maga volt a Jóságos Tündér, a csillagokból mondta a meséket, ezt a tudományt én vettem át tőle.
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.
Nagy szerencsénkre, mert még ilyen szép teljes formájában áll a XII. századi rotundás Szent István rendi templom.
A sokáig elszigetelt Bodrogköz kincsei közül a tündérmese hagyományvonalát Emma néni folytatja, régi és ún. sorsmeséket is tud: nem gondolkodik a mesén, hanem kapcsolódva a mesei eredethez közvetíti azt a hallgatója felé, úgy mondja: a csillagokból kapja a meséket.
Ki is Emma néni?
Emma néni hagyományunk szerint a Nagy Sorsú Ember, ősi világok élő közvetítője, a meséket a Csillagokból kapja.
A bodrogközi Karcsa falu tündérmesés hagyományának őrzője, tudásáért 1972-ben a Népművészet Mestere címet kapta.
Pápai Istvánné, Páhi Emma (Karcsa, 1932–)
Magyar Néprajzi Lexikon írja→ mesemondó, a népművészet mestere. Viszonylag fiatal kora ellenére nagy repetoárja van: Nagy Géza, helybeli tanár 1970-ig 150 meséjét jegyezte le. Ma is állandó közönsége előtt rendszeresen mesél. Előadásmódja színes, élénk. Nem gesztikulációval és arcjátékkal köti le a figyelmet, hanem hangjának színezésével.
Az ún. laza, kötetlen felépítésű mesék kedvelője. – Irod. Balassa Iván: Karcsai mondák (UMNGy, XI., Bp., 1963); Nagy Géza: Pápai Istvánné, a karcsai mesék legkiemelkedőbb mesemondója (A miskolci Herman Ottó Múz. Évkönyve, 1971).
Pápai Istvánné olyan mesemondó, akit a közössége fogadott erre a szerepre, Kovács nanó, a szomszéd mesemondó és anyja bátorította a felkérés teljesítésére, még süldõlány korában.
Anyja varrómûhelye adta a folyamatos lehetõséget a mesélésre, melynek során zömmel tündérmeséket mondott. Ez a folyamat csak akkor szakadt meg, amikor hosszabb ideig beteg volt, de gyógyulásával visszatért az adománya. Meséinek leggyakoribb témái a nõi sorsok és a szegénység, meg a csodák bemutatása, melyek során állandó szereplõi között öreganyókat, öregapókat, szegényembert, szegényasszonyt, királyokat, dolgos leányokat találunk. Gyakori szereplõk még az állatok, mint például sündisznó, bakkecske, kígyó, béka.
Mesélési módját tekintve a csukott szem, a fohászkodás, a köznapitól eltérõ hangszín, az élénk gesztusok, a ritmus kiemelése és egy világosan megjelölt címzett kiválasztása a jellemzõ. Leggyakrabban elmondott, kedvenc meséi a Szultán király, az Ugorkakirályfi
és a Fösvény Tasnádi. 2008-ban a Mátyás év kapcsán igen sok róla szóló mese is bekerült a tündérüzenetek sorába.
A ma már 78 éves asszony hihetetlen energiával adja elő tündéri és mesei történeteit, mert ez ad neki erőt, ez mozgatja minden tettét. Ebből a hihetetlen energiából született a könyv is, amellyel együtt még járják az országot, bár semmiféle támogatást nem kapnak, Hivatást teljesítenek, ameddig még bírják.
A mesékben szereplő Öreganyó, Pápai Istvánné Páhi Emma néni, a híres karcsai Népművészet Mesterének csillagokból kapott meséit Huszár Andrea Magdolna képzőművész helyszíni fotók és a tündérek táncának megelevenedő körkompozíciójában láttatja.
Tündértánc c. könyv egységes könyvművészeti alkotás, társítja a bodrogközi mesevilág régi és sorsmeséit és a modern művészet új formáit, melyben film- szerűen pörgethető lapokon mozog egymáson rajzolt és valós kép, rituális mezőt vonva az olvasó köré a mesei eredet hagyományának segítségével.
A könyv felépítése:
Bevezetés
A karcsai templom története
A jóságos Tündér, Kovács Mama meséje
A szépen éneklő madár
Facsuda, Faragó Laura meséje
Mátyás Király és a karcsai bíró
A lólábú legény, Csányi Kata meséje
Tökmag királyfi
Hamupipőke
Igaz mese
Mátyás Király és a tiszta vizű kút
A csillagporos ösvényen, Dr. Boglár Lajos meséje
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, Sz. Nagy Mária meséje
Szultán Király, Id. és ifj. Horváth József meséje
Nemtudomka
A könyvet lapozgatva, olvasva a kép megfogalmazás is sok érdekes titkot fedd fel. Karcsai képek, amelyek a képjegyzékben láthatók, alkotják azt a bűvös kört, amely körbe veszi a mesék birodalmát, vagyis Karcsa vidékét, másként a mesék által a magyarság egészét.
A mesés körben-körrel forog körbe a világegyetem a füldi, emberi világ, melyre a tündérek vigyáznak. A körön kivüli világban a rajtunk kivüli dolgok, az istenek élnek.
A könyv lapjain ott díszlik minden magyart védő csillag, a Rákóczi-csillaga, amelynek eljövetele az új világ kezdete is egyben.
A szeretet erősebb a halálnál is- mondja Emma néni, a szeretet a legfőbb, mindent legyőz.
akinek bölcseleteit, tündérmeséit sokan hallgatják, köré ülve, áhítatosan.
Forrás: Network.hu / B.Klári
|