Hírek : Abaúj - Egymásról marnánk le a húst, ha lenne – Egész Csenyéte egy szegregátum
Abaúj - Egymásról marnánk le a húst, ha lenne – Egész Csenyéte egy szegregátum
Tompos Ádám 2019.02.19. 09:35
Kanyargós úton ereszkedünk le a völgybe, olyan mélyre, hogy még a rádió is elhallgat a kocsiban. Balra széthordott templom romjai, jobbra vízelvezetőbe fagyott pezsgősüveg fogad. Előttünk egy menetrend nélküli buszmegálló, mögöttünk kóbor kutyák. Mindenütt düledező házak, közöttük térdmagasságban áthúzott elektromos vezetékekkel. Víz és gáz egyikbe sincs bevezetve. A boltos az udvaron égeti el a szemetét, füstje szúrós szagú, a szemet is csípi.
Csenyétére érkeztünk, amelyről mindezek fényében nehéz elképzelni, hogy – ahogy egész Magyarország – jobban teljesít. Az abaúji településen ugyanis a korábbi évekhez képest csökkent az álláskeresők száma, legalábbis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A falu 36,81 százalékának nincs munkája, amivel persze Csenyéte még mindig utolsó az országos összehasonlításban, vagyis arányait tekintve itt él a legtöbb munkanélküli.
– Miért, hogyan alakult ez így? – kérdezzük Kóté Róberttől, a csenyétei munkanélküliek egyikétől.
– Talán azért van ez, mert itt munkalehetőség csak a tanácsnál van, de alig három hónapra vesznek fel egy évben, többre nem – így mondja, szó szerint, hogy a tanácsnál. Nem csoda, hogy így fogalmaz, hiszen szerinte „ugyanez volt itt mindig”. Belesünk a férfi háta mögé: az udvarban áll egy sárba ragadt, darabokra szedett Trabant és egy pokrócokkal letakart kerti vécé. Nem nehéz elhinni, hogy tényleg „ugyanez volt itt mindig”.
A fa Csenyétén központi téma. Többen is nyíltan vállalták, hogy a közeli erdőbe járnak lopni, mert a szociális tűzifa nem elég egész télre, a 22 ezres járadékból, magyarul a segélyből, meg egyszerűen nem telik rá.
– Egyre rosszabb lesz itt. Úgy van, mint máshol. Ha van pénz, van minden, ha nincs pénz, nincs semmi. De annyira, hogy itt egymásról marnánk le a húst, ha lenne. De hát, mondom, nincs – mondja Judit.
Lakatos Endre épp a Csenyéte közepén húzódó nádast nézi, szerinte gyárat kéne építeni oda, mert a 22 ezer semmire nem elég. Endréék épp tegnap kapták kézhez.
– És meddig tart ki a pénz?
– Hát tegnapig.
– Mit tudnak tenni ilyenkor?
– Kölcsönkérünk. Persze kamatra.
– Mekkora a kamat?
– Száz százalék. Tízezerre húszat kell megadni egy hónapon belül.
– És ez így megy minden hónapban?
– Sajnos igen. Ilyen az élet Csenyétén.
A teljes riportért keresse a 2019. február 15-én megjelent Magyar Hangot!
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.