’’Én a pártom főpolgármester-jelöltjeként is azt mondom: meg kell nézni, hány hidat ígértek, és abból mennyi épült meg. Hányszor ígérte meg a 4-es metrót a még hivatalban lévő főpolgármester? Eddig egyetlen méter alagutat sem fúrtak. A belváros képe pedig egyszerűen katasztrofális; bezárt üzletek, leragasztott, összefirkált kirakatok… A helyzet változásért kiált. Minden környélbeli nagyváros tisztább, rendezettebb már. A felszínes kérdések helyett, amilyen a kutyapiszok ügye, inkább ezekkel kéne foglalkozni. A legfontosabbnak azt tekintem, hogy meg kell állítani a jelenlegi gyakorlatot: ma idejön valamelyik, megmondja, hogy hol és mit szeretne építeni, azután lezajlik egy „egyeztetés”, majd megépül az, amit a befektető akart és ott, ahol akarta. Egy normális város nem így fejlődik, hanem éppen fordítva. Megszabja, hogy hol, mit kellene csinálni és megszabja a kereteket, amik között működhetnek a külföldi vagy a hazai befektetők. Ennek megvolt a hagyománya Budapesten is; az 1870-es évektől működött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely sajátos önkormányzat volt, a mindenkori kormány és a főváros által delegált személyekből álló grémium. Ez szabta meg annak idején, hogy merre vezessenek az utak, sugárutak, hol, milyen épületeket emeljenek. Ma is ezt kellene tenni, s ha a közösség a terveket nem tudná valóra váltani a saját erejéből, akkor kellene keresni ehhez vállalkozókat. Aggasztónak tartom azokat a befektetői igényeket, amelyek megjelentek a Hajógyári-szigeten, a FOKA- öbölben vagy a lóversenypályán, ahol a Nemzeti Pantheon szomszédságában kaptak engedélyt, hogy megépítsék Európa egyik legnagyobb szórakoztató centrumát. S mindez összefügg a másik fő programpontommal: a korrupciót – nem csak azt, ami jogszerűtlen, hanem azt is, ami „csak erkölcstelen vagy gazdaságtalan beruházásokhoz, a PR-tevékenységekre fordított forintszázmilliók elherdálásához vezet- teljesen vissza kell szorítani. A budapestiek elleni legnagyobb merényletnek tartom, hogy a városvezetés részben külföldi tulajdonosok kezébe adta a vízműveket, a csatornázási műveket és a gázműveket. Ebből a három cégből évente már 9 milliárd forint megy a külföldi tulajdonoshoz, miközben a fejlesztések költségeit beépítik a vízdíjba és a csatornadíjba. Magán a rendszeren kellene változtatni, átláthatóvá tenni, mert ma azt sem lehet tudni, hogy egy bizottsági ülésen melyik képviselő hogyan szavazott. Korábban közbeszerzési eljárás nélkül helyezték ki a parkolásgátló karókat, amiket én kiszedetnék, mert feleslegesek; a szabálytalan parkolásra nem kellett volna pénzt költeni, hanem pénzt kellett volna beszedni attól, aki szabálytalanul parkol. Az egységes parkolási rend és tarifák kialakítása érdekében pedig egyszerűen ingyenessé tenném a várakozást addig, amíg a három ebből élő társaság, dűlőre nem jut. Nem tartana évekig, hamarabb megegyeznének… A belvárosból radikálisan kitiltanám az autókat, s elérném, hogy a BKV-nak az önkormányzat mellett az állam is tulajdonosa legyen, így ugyanis legalább a felvett hitelek kamatait nem kellene finanszírozniuk az adófizetőknek.”

 (Vasárnapi Hírek nyomán )

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.