„A kettős honfoglalás elmélete egyáltalán nem elképzelhetetlen, de lehet, hogy csiszolni kell rajta” – mondta lapunknak adott interjújában Makoldi Miklós. A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetőjével a magyarság 9-10. századi történetéről beszélgettünk.

Tudománytörténeti szempontból elmondható, hogy a rendszerváltozás nyomán szépen lassan – ahogy a politikai nyomás megszűnt – kezdték belátni a régészek, hogy szükség van a változásra, a korábbi elgondolások felülvizsgálatára. Ilyen volt a nagy sírszámú avar temetők kérdése, amelyekben elindult a temetkezés a közép avar, késő avar korban, azonban azok használata nem állt meg 804-ben, amikor Nagy Károly „papíron” leveri az Avar Birodalmat. A temetkezésekben megtalált leletek egészen 830-850, vagy akár a 860-870-es évekig keltezhetők, melyet a C14-es szénizotópos vizsgálatok is megerősítettek. Itt pedig már nagyon közelítünk a 895-ös magyar honfoglaláshoz. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy ezek a temetők nem csak megérik a magyar honfoglalást, hanem tovább is temetkeznek bennük. A temetők mellett vannak olyan dél-dunántúli kohótelepek, ipartelepek, melyek kutatása az elmúlt évtizedben zajlott le. Kontinuitás mutatható ki a használatukban.

Néhány technikai módosítással, de ezeket az avar kohótelepeket gyakorlatilag a magyar honfoglalók tovább használták, tehát nem volt, nem lehetett nagy törés a két nép között.

László Gyula elméletében van egy olyan észrevétel, mely csak az ő elképzelésével magyarázható. Ez pedig nem más, mint hogy miért nincsenek a Felső-Tisza és a Bodrog közötti területen avar leletek. A Bodrogköz igencsak alkalmas nagytestű állatok tartására, melyet az avarok is végeztek. Az avarok hiánya továbbá azért is érthetetlen, mert a Felső-Tisza déli oldala viszont tele van a kora avartól a késő avar korig származó leletekkel. A Hernád mentén is, számos avar lelet került elő, a Zemplén és a Bodrogköz területén azonban egy sincs!

László Gyula magyarázata szerint azért nincsenek, mert már ott voltak a magyarok.

A Bodrogközben előkerülő honfoglaló magyar emlékek (Forrás: Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez – A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 1.)

S valóban, az összes nagy honfoglaló fejedelmi sír ebből a körzetből került elő: Karosról, Rakamazról, Tarcalról, Zemplénről, Kenézlőről… A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Horváth Ciprián éppen a tavalyi évben jelentetett meg egy monográfiát [Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 1.], mely a honfoglalás korának Bodrogközéről szól.

Mára már biztos, hogy a legkorábbi honfoglaló magyar szállásterület Bodrogköz volt, mely Árpád fejedelmi központjaként is szolgált.

– Hol találhatunk magyar leleteket?

– Anonymus állításait a történelemtudomány nem mindig veszi teljesen komolyan, ugyanakkor leírása alapján rátalálhatunk a magyarok eleinek nyomaira. Ő az Ural környékéről indítja a magyarokat, és valóban ott kerülnek elő a cseljabinszki (uelgi) temetkezések. Kijevet is említi, onnan is ismerünk magyar leleteket. Ugyancsak említi a Vereckei-hágót, melyen beérkeznek Árpádék a Bodrogközbe. Anonymus szerint a hadjáratot is onnan folytatják le. A fejedelmi szállás a Bodrogközben volt mindaddig, amíg a Kárpát-medence keleti részét meg nem hódították. Mi történik azonban akkor, ha kutatások azt bizonyítják, hogy a bodrogközi leletanyagban van olyan, melyet korábbra lehet keltezni, mint 895?

Magyar és német kutatókban egyaránt felmerült már, hogy a Felső-Tisza-vidéki, bodrogközi településterület akár már a 860-as években a magyarok által megszállt terület volt.

Ez László Gyula elméletének egyik alappillérét látszik alátámasztani. Ma a kettős honfoglalás elmélete egyáltalán nem elképzelhetetlen, de meglátásom szerint csiszolni kell rajta, mert alapjaiban nem hibás, csak talán nem „kettős honfoglalásnak” kell nevezni, hanem valami egészen másnak.

 Forrás: vasarnap.hu

Részlet az alábbi cikkből: https://vasarnap.hu/2020/02/03/a-leletanyagok-tekinteteben-tobb-kozunk-van-a-hunokhoz-mint-a-finnugor-nepekhez/

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.