Többségükben ingatlanvásárlásra és annak felújítására vették fel a falusi csokot a családok a támogatás első időszakában, vagyis sokan költöztek a támogatás segítségével – derül ki lapunk összeállításából. A tavaly július óta elérhető falusi csok olyan ingatlanpiaci szempontból fehér foltnak számító helyekre is elért, ahol korábban nem volt forgalom. Mivel kelet-magyarországi megyékben élnek a legtöbben a támogatással, a házfelújítások és korszerűsítések mind több munkát adhatnak a rosszabb helyzetben lévő térségekben is.

Noha még csak nyolc hónapja érhető el a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kistelepülésekre specializált változata, a falusi csok, az első időszak folya­mataiból már most sok minden kiolvasható.

Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint fél év alatt csaknem négyezer családdal kötöttek szerződést a bankok 22 milliárd forint összértékben, így mostanra már bőven meghaladhatta az ötezret a szerződést kötők száma. Mindezt a csok frissen közölt adataival összevetve az látszik, hogy a falusi csokos szerződések száma nagyjából a negyedét teszi ki az összes csokos szerződésnek.

A fél év alatt négyezer falusi csokos támogatás első pillantásra nem tűnik soknak, de ehhez érdemes felidézni a csok 2015-ös indulását. Akkor július és december között hat hónap alatt összesen valamivel több mint tízezren éltek a lehetőséggel. Igaz, később – részben a megemelt támogatási összegek hatására – a félévente megkötött szerződések száma már mintegy harmincezer körül alakult.

A falusi csok magas támogatási összegekkel érhető el, hiszen az eredeti csok új lakásra szóló kiemelt összegeit lehet megkapni ingatlanvásárlásra és házfelújításra, -bővítésre a feltételek teljesülése esetén. Csakhogy a csokkal ellentétben lényegesen korlátozottabb körben: csak azokon az ötezer lakosúnál kisebb településeken, amelyeken 2019 előtt csökkent a lélekszám. Eme települések legtöbbje fehér foltnak számított korábban, azaz, ha volt is néhány adásvétel, ezek ritkaságszámba mentek.

– Érdekes kép rajzolódik ki, ha összehasonlítjuk a falusi csokos települések és a nem a falusi csokos körbe tartozó települések, városok ingatlanpiacát. Az látszik ugyanis, hogy éves összevetésben előbbiek ingatlanjai iránt nőtt az érdeklődés, utóbbiaknál viszont – az általános ingatlanpiaci megtorpanás jeleként – markáns a visszaesés – mondta lapunk kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ez persze – mint hangsúlyozta – korántsem azt jelenti, hogy megfordultak volna az arányok, a falusi csokos települések nem véletlenül kerültek bele ebbe a körbe, egyik pillanatról a másikra nem lettek keresettebbek más helységeknél.

– Az ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy a családok ingerküszöbét elérte a támogatás, és valamelyest megnőtt a vonzerejük az érintett, adott esetben hátrányos helyzetű falvaknak. Kicsit zárulni kezdett az olló, azaz a korábbi óriási különbségek ha kicsit is, de csökkentek – magyarázta Balogh László. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a falusi csok bevezetése előtt az összes ingatlankeresés mintegy 6-6,5 százaléka irányult ezekre a településekre, a falusi csok bevezetése óta viszont az összes érdeklődés 9 százaléka.

A portál adatai szerint valamennyi megyében kirajzolódik az említett különbség. A 2019. július és 2020. feb­ruár közötti időszak adatait az egy évvel korábbiakkal összevetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 52, Békés megyében 47, Baranya megyében 36, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 30, Tolna megyében pedig 28 százalékkal nőtt az érdeklődés a falusi csokos települések ingatlanjai iránt.

Érdekesség, hogy a falusi csokkal gyakran együtt emlegetett Pest megyében (mint Budapest vonzáskör­zete), valamint Somogy és Veszprém megyében (mint Balaton-parti helységek) az említettnél jóval kisebb, alig tízszázalékos volt csak a felfutás a keresésekben. Eközben az is szembetűnő, hogy Pest megyében is 20 százalékkal megcsappant az érdeklődés, ha a nem falusi csokos településeket nézzük, Buda­pesten pedig 32 százalékos a csökkenés éves alapon.

– Leginkább a kelet-magyarországi megyékben élénk az érdeklődés a falusi csokra. Ez azért is fontos, mert a támogatás felújításhoz van kötve. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az ingatlantulajdonos esetleg több pénzt kap a házáért, hanem az egésznek gazdaságélénkítő hatása van. A felújítás helyi­ek­nek ad munkát, amelyről számlát kell adni, és ha egy adott környéken már öt-tíz ilyen korszerűsítés zajlik, az érdemi hatást jelent – fejtette ki Balogh László, utalva arra, hogy ez év elejétől a falusi csokos kistelepüléseken már nem csak a támogatás milliói fordíthatók korszerűsítésre, de ötmillió forint erejéig vissza lehet igényelni az áfát a felújí­tási munkákból.

A portál megyei bontású érdeklődéseket mutató adatai nagyjából a tényleges igénylésekkel hasonlót rajzolnak ki. Az OTP Bank lapunkat arról tájékoztatta, hogy a legtöbb igénylés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyéből érkezett hozzájuk. A Takarékbank Borsodból, Szabolcsból, valamint Békés, Hajdú-Bihar és Heves megyéből fogadta be a legtöbb kérelmet a falusi csokra.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.