Gazdagságát az itt élt elődeink szorgos munkája teremtette meg. Szarvasmarha tenyésztése legendás volt. Az értékesítés Munkács, Ungvár, Kassa vásárain történt. A trianoni határ megjelentével a település teljesen elzáródott. A legközelebbi városok gazdálkodásának át kellett volna alakulnia, és új piacokat kellett volna keresnie. Minderre nem volt idő, mert a II. világháború, a kommunizmus megjelenése tovább rontott a lakosság életén. A kommunizmus bűne az egyetlen összekötő kapocs, a kisvonat megszüntetése, teljesen kilátástalanná tette a helyzetet. Az emberek nem látván a megélhetés biztosságát, elvándoroltak. Az 1960. évi 2600 fős lakossági szám napjainkra 920 főre zsugorodott.

- Vannak-e javuló kilátások, hogy a szomszéd ország is az Európai Unió tagja lett? Mit jelent ez Zemplénagárdnak?

- Kilátásaink lehangolóak. Nincs munkahely, siralmasak az útviszonyok és a közlekedés. Állapotunkon nem érződik az uniós tagság, mivel a határ gyakorlatilag megmaradt, és egyébként is a szlovákiai oldalon lévő települések (Nagytárkány, Kistárkány, Bély) hasonlóan nehéz helyzetben lévő települések. Szabad átjárhatóság esetén talán a nagyvasúti közlekedés elérhetősége jelentene némi előnyt.

- Hogy látja emberileg a település jövőjét?

- A település jövőjét nem tartom biztatónak. Az embereknek vissza kellene térni a régen honos növények termesztéséhez, amelyek kedvelik azt a talajt, azt a területet, és az állattartáshoz, mert ahhoz is megvannak az adottságok. Persze előbb az államnak úgy kellene gondoskodni az itt élő polgárairól, hogy a megtermelt javak értékesítését garantálja, nem pedig úgy, hogy az Unión belül lemond a piacigényről, és helyette felvásárlóként jelentetnek meg bennünket.

Forrás: tirek.hu

Dr. Sándor Endre

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.