80 éve tért haza a Felvidék! |
|
2018.11.02. 15:10 |
1938. november 2-án, az I. bécsi döntés a Trianon által sújtott Magyarország első komoly nemzetközi sikerét hozta a 30-as évek végén. A müncheni döntés három hónapot adott a Szudétavidéket elveszítő Csehszlovákiának, hogy a magyar nemzetiség helyzetét kétoldalú tárgyalásokkal, területátengedéssel rendezze. A komáromi magyar-szlovák tárgyalások — melyek magyarul folytak- természetesen holtpontra jutottak: a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a többségében magyarlakta területek visszakerüljenek, amit viszont a tárgyalópartner nem fogadott el. A maximális szlovák ajánlat a Csallóközt foglalta magába. Mivel az angol és a francia kormány már nem tolakodott azért, hogy részt vehessen a maradék Csehszlovákia további megérdemelt darabolásában, és Hitler sem ragaszkodott az együttműködéshez a nyugati hatalmakkal, végül Berlin és Róma végezte el a müncheni egyezményből következő feladatot.
|
 |
Figyelem! Karcsai Takarékszövetkezet Zárva... |
|
2018.10.26. 14:46 |
KORONA TAKARÉK közleménye:
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet
Karcsa, Táncsics u. 51. Ricse, Kossuth u. 35. Krasznokvajda, Petőfi u. 11. alatti kirendeltségei
2018. október 24-től TECHNIKAI OKOK MIATT ZÁRVA TARTANAK.
|
|
56 forró ősze volt... |
|
2018.10.22. 10:27 |
"Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld."
1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.
|
|
105 éves lenne a Bodrogközi kisvasút, de nem lett! |
Sipos István |
2018.10.11. 15:50 |
Százöt esztendővel ezelőtt a legtöbb ember minden bizonnyal feszült, izgatott és talán a jövőtől való félelemmel teli légkörben élte mindennapi életét hazánkban. A milleniumi idők hangulata már elmúlt, az egyre súlyosbodó társadalmi és gazdasági problémák iszapos áradásként öntötték el a nemzetet, és a felszín alatt már ugrásra készen lapult a minden eddiginél nagyobb pusztításra készülő rém, az első világháború.
1913. augusztus 13-án azonban a Bodrogköz lakóit egy másik, sokkal kellemesebb és reményteljes, vágyakozással teli esemény hozta izgalomba: e napon adták át a forgalomnak a „Bodrogközi Gazdasági Vasútak Rt.” első pályaszakaszát, amely Királyhelmec és Cigánd között szállította az utasokat és a teherárut. Mai gondolkodásunkkal fel sem tudjuk mérni, mit jelentett ez elődeink számára, akik a szomszéd településeket ezidáig – és még utána is több évtizedig – csak gyalog, vagy szekérrel, az időjárástól függően járható vagy nem járható utakon közelíthették meg.
|
|
Ezek voltak az aradi vértanúk utolsó szavai kivégzésük előtt |
|
2018.10.06. 12:04 |
Aulich Lajos, Damjanich János, Desewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westenburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly - ők voltak azok a honvédtisztek, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki a szabadságharcban folytatott tevékenységük miatt. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt pedig Budapesten állították a kivégzőosztag elé.
|
|
A magyar falu legnagyobb ellensége a magyar politikus és a magyar város |
|
2018.10.04. 11:58 |
Évek óta nem jut pénz minőségi munkahelyekre, mert „a megyei jogú városok viszik el a lehetőségeket és az ezzel járó támogatásokat. „Ha jön is egy kis pénz, abból nem a falu szélén épül gyár, hanem a város szélén” „A falusiak mentálisan és morálisan is nagyon rossz állapotban vannak, érzik a kilátástalanságot és a kiszolgáltatottságot, azt, hogy öt éve ugyanannyit keresnek közmunkásként. Ebből kitörni nem lehet”
|
|
A Jobbik meghirdette a nemzeti ellenállást |
|
2018.09.30. 18:56 |
Története 20. országos kongresszusát tartotta a Jobbik szombaton délelőtt Budapesten. A párt küldöttei egyhangúlag fogadták el a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát.
|
|
Szerelmes földrajz / Táncújító a Bodrogközből |
|
2018.09.24. 12:27 |
„Bodrogköz számomra az anyaföld, az élet kezdete. Amit itt kaptam, azt mindig őrzöm és mindig magammal viszem. Amikor erről a vidékről elkerültem és mentem beljebb az országba és a világba, otthont szerettem volna találni. Otthon annak a kultúrának, amely saját hazájában kezd a perifériára szorulni. Amit magyar tánckultúrának nevezünk, annak újra helye kell, hogy legyen a világban. Mert a világ a mi otthonunk is.” - Román Sándor
|
|
110 éve így írtak Rólunk |
|
2018.09.17. 11:20 |
Karcsa, bodrogközi kisközség, 142 házzal és 1579 magyar lakossal, kiknek nagyobb része református vallású. Postája Nagykövesd, távírója és vasúti állomása Szomotor. Ősrégi község, mely az árpádkori oklevelekben Karachy, Karasahel, Karazaher és Karucha névalakokat tűntet fel.
Részlet: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című könyvéből (1908)
|
|
„Legyalulták a vidéki nyilvánosságot” |
Torkos Matild |
2018.09.15. 12:12 |
Mára egyértelművé vált: a kormány stratégiája, hogy a vidéket elszigetelje, és csak a kabinet számára kedvező hírek jussanak el a falvakba, éppen ezért kulcskérdés, hogy valahogy bejuttassuk a valóságot tükröző információkat oda is, ahova egyébként nem jut el semmi – jelentette ki lapunknak L. László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke, a Nyomtass te is! projekt elindítója, szervezője.
Legfontosabb célközönségük azon falvak lakói, ahova nem jutnak el a valódi hírek, ahol szinte kizárólag csak a kormányzati propagandához férnek az emberek.
|
|
Agymosás Zemplénben - atomtámadás az ország ellen. Döbbenetes!!!! |
|
2018.09.14. 07:57 |
Döbbenetes riport a fideszes agymosás eredményéről
A Sargentini-jelentés elfogadásának estéjén hosszabb riportot közölt Magyarországról a közszolgálati német ZDF külpolitikai műsora – írja a hvg.hu.
Aki Orbánhoz közel áll, annak jut a pénzből és a hatalomból, magyarázza el a riporter. Egy szerencsi ingatlanügynök mutatja végig, hány ház eladó, mert mindenki lelép Budapest felé. Egy faluban az üresen álló ház szomszédjai magyarázzák el a riporternőnek, hogy oda csak magyar vagy német költözhet be, migráns nem. És az új lakótól is elvárják, hogy vasárnaponként megjelenjen a templomban.
|
|
„Nooormáááális?” 40-es tábla útfelújítás helyett!!!!! |
Vajda Sándor |
2018.09.11. 15:40 |
Sárospatak – Cigánd, 3814-es út. Kellemetlen meglepetés éri az autósokat az említett útszakaszon. Nem elég, hogy az út évtizedek óta elhanyagolt állapotban van, de a napokban 40 Km/h -ás korlátozó tábla is kikerült rá, az előzni tilos táblával karöltve.
Ilyenkor a L’art pour l’art Társulat, Besenyő Pista bácsija jut eszembe, akinek a szava járása a következő: „Nooormáááális?”.
Egy állítólag fejlődő és jobban teljesítő országban nem így kellene kinézni egy közútnak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez (is) az ország szégyene. Szégyen és gyalázat, hogy a számtalan balesetet okozó útszakasz miatt, még senki nincs felelőségre vonva!
|
|
A vidék rákfenéje az uzsora csapda |
|
2018.08.28. 11:18 |
Papíron csökken, a valóságban ezzel szemben nő az uzsorások száma. A kormány bedig behunyja a szemét... Tehetetlen rendőrök, nulla politikai akarat.
A legkisebb településeken már bolt sincs, a szomszédos városig buszozásra meg nem futja, így marad az uzsorás, ha liszt kell meg kenyér. A krumpli kilója akár ötszáz forint is lehet, az üzlet mégis virágzik, és ez ellen a rendőrség sem tesz semmit. Egy nemrég publikált tanulmány szerint, ez talán nem is olyan nagy baj: uzsorások nélkül valószínűleg ezek az emberek éhen halnának.
|
|
Emlékezzetek utatok kezdetére - 30 éve kezdődtek a karcsai ásatások |
|
2018.08.23. 17:23 |
1988-ban találtunk rá Karcsa-Kormoska lelőhelyre egy kerek, kb. 100 m átmérőjű homokdombon. A domb tetején és északi oldalán egy 20-25 m átmérőjű területen embercsontok hevertek a szántásban. Valószínűsíthető volt, hogy itt egy 10. vagy 11. századi temetőt bolygatott meg az eke. A Somostól északkeletre 250-300 méterre lévő dombon néhány évvel korábban a szántás során edényeket, kengyeleket, kardokat és csatokat találtak. Nagyon is életszerű ugyanis arra a következtetésre jutnunk, hogy a kormoskai temető felhagyása és a rotunda (Árpád koi templom - szerk) építése összefügg egymással: Az előbbit használó kis település lakói talán maguk is dolgozhattak az új templom építésénél, hogy annak elkészülte után, Kálmán király uralkodása alatt vagy röviddel azt követően már maguk is a templomkertbe hantolják el halottaikat.
|
|
Sátoraljaújhelynek üveghíd, Bodrogköznek „coki” |
|
2018.08.09. 11:03 |
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kenézlőt és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balsát összekötő híd több lenne egyszerű építménynél: kinyitná a világot az itt élők számára, elmozdítaná a holtpontról a végletekig elszegényedett, minden rangsorban az utolsó helyen kullogó Bordogközt, benne nemcsak Kenézlővel, hanem Zalkoddal, Viss-sel, Györgytarlóval, Tiszakaráddal, de tán még a messzebb lévő Vajdácskával, Bodroghalommal és Karcsával együtt is.
A kenézlői polgármester erre válaszul egy kész tanulmánytervet vesz elő, jó vastag, részletesen le van írva benne minden műszaki tartalom. Ennek alapján hárommilliárd forintból meg lehetne építeni egy olyan hidat, amelyen át akár a vasúti forgalmat is újra lehetne indítani.
A hárommilliárdos költség annak fényében érdekes, hogy ugyanennyit szán a kormány Sátoraljaújhelyen a Szár-hegyet és a Vár-hegyet összekötő 700 méteres üveghídra, amely legfeljebb a turistáknak érdekes, de munkahelyeket nemigen teremt, nem köt össze két megyét, a látványosságon túl sok haszna nincsen.
|
|
Tompa Mihály - 150 éve halt meg a Karcsai templom című vers szerzője |
|
2018.07.31. 15:01 |
"A régi templom,
És csonka tornya máig áll,
A Karcsa csendes
Folyásu sásas partinál.
S ha csendes nyári éjjelen
Az őr tündérke megjelen,
- Fel-felbukván a víz szinére -
A pásztorember rátekint,
S nyugodtan fűbe dől megint,
Megemlékezvén e regére."
Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.)
Tompa Mihály máig sem foglalhatja el a költészetét megillető helyet irodalomtörténetünkben. A maga korában, és még sokáig azután is, úgy tekintették, mint Petőfi és Arany mellett a "nagy triász" harmadik tagját, a népnemzetinek nevezett nemzeti klasszikus költészetnek Petőfivel és Arannyal egyenlő rangú főalakját. Ez az értékelés túlzott volt. Tompa szerényebb tehetség, mint ama költészetbeli főszereplők, akiknek egyébként személy szerint is jó barátja volt. Hanem amikor a megfelelő időtávlat hidegebb fejű értékelése megállapította, hogy nagyságrendben csak nagy társai mögé sorolható, akkor elkezdődött lebecsülése, jelentőségéről egyre kevesebb szó esett, afféle egykor divatos vidéki pap-költőnek tekintették, aki kegyeletből kap helyet az antológiákban. S habár közben-közben egynéhány verse újból népszerű lesz, habár az értők tudják, hogy Tompa Mihály ennél sokkalta több és nagyobb, mellőzöttsége mindmáig fennáll, alakja nem izgatja az irodalomtörténészeket, és így az sem köztudomású, hogy miközben oly sok szál köti költői előzményeihez, még több kortársaihoz, egyben-másban olyan új hangütések előhírnöke, amelyek csak jó időkkel őutána lettek jellemzőek az övénél modernebb költészetben. Közhelyszerűen szokás beszélni allegóriáiról, de említeni sem szokás, hogy ezek közt az allegóriák között olykor olyan jelképi mozzanatok rejlenek, amelyek már a szimbolizmus hazai kezdeteinek számíthatnak. Tompa sok mindenben maradibb Petőfinél és Aranynál, de egyben-másban modernebb is náluk. Művészi egyénisége pedig sokkal érdekesebb, mint ahogy irodalmi köztudatunkban él.
|
|
Bodrogköz elfeledett vidék - Felzárkóztatás indul? |
|
2018.07.31. 08:26 |
„Bodrogköz elfeledett vidék. Olyannyira az, hogy még a Borsod megyeiek sem érzik magukénak, mintha nem ugyanaz a válság sújtaná, mintha nem ugyanaz a fájdalom marná. A lecsúszás olyan régen kezdődött, hogy már szinte mindenki az élet természetes velejárójának tartja. A két folyó által közrezárt földnyelven élőkről évtizedeken át csak annyit lehetett tudni, hogy a kisvasút megszüntetésével a reményt is elvesztették. A térség településeiről azóta jobbára csak árvizek, bűnügyek kapcsán lehet hallani, de azt is ritkán. A kívülről érkező azt feltételezheti, az itteni élet szürke és lassan csordogál, mint a Bodrog, amelynek egyetlen hídja nemcsak összeköt, hanem távolságot is tart."
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, az UNICEF Gyermekbarát Település program Értékelő Bizottságának tagja
|
|
Orbán az út szélén hagyja a szabolcsiakat, borsodiakat, baranyaiakat |
|
2018.07.26. 08:13 |
Az Orbán-kormány egyik sokat hangoztatott mondata: „senkit nem hagyunk az út szélén”. Most mégis úgy tűnik, a jövőben ehhez nem nagyon tartják magukat – írja az mfor.hu.
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében az újonnan bejelentett munkahelyek átlagosan 90 százaléka közmunkás pozíció.
Szabolcs és Borsod megyében még ráadásul romlott is a helyzet, hiszen mind a számát mind az arányát tekintve nőtt a közmunkás álláslehetőségek száma, amivel párhuzamosan csökkent a piac önerejéből megszülető lehetőségek száma és aránya is. Szabolcs megyében tavaly az összes újonnan bejelentett állás 92 százaléka közmunkás pozíció volt, az októberi adatok szerint több mint 32 ezer közfoglalkoztatott volt a megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8 százalékos.
|
|
Siralmas adatok jelentek meg az iskolából lemorzsolódó diákokról |
|
2018.07.25. 15:53 |
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a diákok 20 százaléka idő előtt elhagyja az iskolát, Győr-Moson-Sopron megyében 5 százalék alatti ez az arány.
Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében 5 százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra – írja az Eduline a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványa nyomán.
|
|
Nyugaton csökkent a munkanélküliség, Keleten nem változott |
|
2018.07.10. 15:50 |
A Nyugat-Dunántúl több részén gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, Keleten viszont vannak helyek, ahol a felnőttek csaknem tizedének nincs munkája.
Több megyében is 10 % körül mozog a munkanélküliség, miközben nyugaton öt megyében nem éri el a 2 százalékot sem
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
