Ismét utcára hív a Jobbik: Tiltakozzunk november 16-án a diktatúra ellen!
2010.11.15. 20:01
Tüntetést szervez a Jobbik Horthy Miklós Budapestre vonulásának évfordulóján, november 16-án, kedden 18 órára a budapesti Kossuth térre, Károlyi Mihály szobrához, melynek eltávolítását célzó jobbikos javaslatot az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes többsége leszavazta.
A Horthy-korszak szimbolikus kezdetét 1919. november 16-a jelentette, amikor Horthy Miklós ellentengernagy, az akkor mintegy 30 ezer főnyi Nemzeti Hadsereg fővezére serege élén, fehér lovon ülve teátrálisan bevonult Budapestre.
A Bodrogközben, Pácinban 1990-ben megválasztottak egy akkor 24 esztendős fiatalembert, Barati Attilát, aki meghálálta a pácini emberek jóvoltából kapott lehetőséget. Pácinban minden megváltozott az elmúlt húsz évben. Egy dolog állandó, a 98-tól a MIÉP jelöltjeként induló polgármester személye, akit október 3-án nagy többséggel ismét megválasztott a község lakossága, hatodszor is.
Az idén hetedik alkalommal kerestük fel Solymosi Eszter síremlékét, hogy egy koszorúval és mécsessel emlékezzünk az „ófalui” lánykáról. Ezúttal is szép időben indultunk útnak az eszlári temető felé. A hét éve megkezdett hagyományt folytatta a JOBBIK Magyarországért Mozgalom Karcsa-Bodrogközi szervezete. Az 1882-ben meggyilkolt parasztleány síremlékét az idén is sok emlékszalag díszítette, jelezvén egyre többen róják le kegyeletüket, és egyre többen emlékeznek meg a XIX századi tragédiáról, mely Magyarország tragédiája is lett egyben.
1956. október 23-án évek óta fokozódó társadalmi elégedetlenség jutott el forrpontjához. Október 6-án újratemették az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és társait, október 16-án önálló, független szervezet jött létre Szegeden, a MEFESZ, amelyhez országszerte csatlakoztak a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai megszövegezték a híres 16 pontot, és a lengyelországi események kapcsán rokonszenvtüntetést szerveztek másnapra.
1849. október 6.-án Pesten felségárulási bűnt felróva kivégezték gróf Batthányi Lajost, az 1848 áprilisi új magyar alkotmány nevében állami önállóságát részben visszanyert Magyar Királyság első miniszterelnökét.
Ugyanezen a napon hajtották végre a Haynau által erőltetett hadbíróság halálos ítéleteit a Magyar Királyság hadserege főtisztjein. A császári haditörvényszék ítélete alapján, ugyancsak felségárulás címén ítélték halálra és mint a gonosztevőket, kötél által veszejtettek el kilenc tábornokot, négyet "kegyelemből" golyó általi halálra ítéltek és végeztek ki az aradi vár mellett, név szerint és ebben a sorrendben:
Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidot, agyonlőtték,
Pöltenberg Ern~ot, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezich Károlyt, Nagysándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és végül Vécsey Károlyt pedig felakasztották.
Október 3.-án önkormányzati választás lesz, melyen a polgármesterről, a képviselőtestületről valamint a megyei közgyűlés összetételéről dönt a lakosság.
A döntés az Önök kezében van, ezért kérem, hogy jól gondolják meg, milyen vezetésre bízzák községünket.
Szeptember 18-án Karoson kerül megrendezésre az őszi Napünnep, melyre sok szeretettel hívlak benneteket a záhonyi dobosok nevében is. Házigazdáink már 17 órától várják a gyülekezőket, hogy 18 órakor elkezdődhessen közös ünneplésünk, tűzgyújtásunk, szertartásunk.
Szokásához híven a záhonyi csoport reggelig marad, dobol, énekel, táncol, meditál, imádkozik, saját magáért a családjáért Nemzetéért és az egész emberiségért. Amennyiben ebben az áldozathozatalban részt kívánsz venni, szeretettel várunk. Hozz magaddal farönköt mely reggelig éghet és meleget ad, enni és innivalót magadnak és másoknak is-ha megteheted.
Fát akkor is hozz ha nem maradsz, gondolj azokra akik reggelig virrasztanak értetek.
(1890. augusztus 30. Kolozsvár - 1941. október 24. Kolozsvár)
Erdélyi evangélikus költő. Kolozsvári jogi tanulmányait szembetegsége miatt nem fejezte be. 1916-tól csak az irodalomnak él. 1921-től a Pásztortűz főszerkesztője. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben posztumusz az MTA nagydíjával ismerték el munkásságát.
Egy rózsadombi és egy bodrogközi magyar várható élettartama között tizenegy év különbség van. Fogy a magyar, de nem a halálozás miatt, a magyar halálozási helyzet az utóbbi másfél évtizedben sokat javult. Mégis, egyes társadalmi csoportokban még mindig rettenetes a helyzet, és bár 1993 óta jelentősen javultak a halálozási mutatóink, sereghajtók vagyunk a fejlett országok között. Fogy a magyar sorozat, 3. rész.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Karcsa-Bodrogköz Alapszervezete valamint a Karosi Református Egyházközség az idén is megemlékezést tartott az I. világháborúban elesett hőseink emléktáblájánál, mely a helyi református templomban található. Az eseményre 2010. június 13-án ragyogó, napsütéses időben, szép számú érdeklődő előtt került sor, akik megtöltötték a Bodrogköz legmagasabb pontján lévő református templomot. Az idén szembetűnő volt, hogy a helybélieken kívül sok vendég is érkezett az alkalomra – főként Karcsáról, de Zemplén más tájairól is – emelve a rendezvény méltóságát.
A tragikus hirtelenséggel elhunyt Keresztúri János - vagy ahogy mindenki ismerte: Bendegúz - a sárospataki Jobbik alapszervezet tagjának temetése, 2010. 06. 12-én 16:00 órától lesz a sárospataki Katolikus köztemetőben.
1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat.
2010. június 13-án /vasárnap/ 16:00 órára, a karosi református templomban tartandó emlék-istentiszteletre,és a templomban találhatóI. világháborús emléktábla koszorúzására.
Az Országgyűlés korjegyzőinek kiáltványa a magyar ifjúsághoz
Az elmúlt húsz év kilátástalanságot, reményvesztettséget jelentett a magyar fiatalok számára. A politikusok nem tudatosították, hogy az ifjúságnak mennyire meghatározó szerepe lehet hazánk sorsának formálásában. Sőt a hazug kormányfő útmutatása az volt a reményvesztett honfitársainknak: „El lehet menni Magyarországról”. A fiatalok jelentős része ma már nem énekli, legfeljebb hallgatja a Szózatot, és nem veszi komolyan sorait, melyek pedig aktuálisabbak, mint valaha. A szülőföldön maradás már nem csak a 90 éve elszakított magyarságnak kihívás.
Jobbik-szimpatizánsok közleménye Európa és a világ médiáinak
2010.05.06. 06:23
A nyugati média a magyar választásokról
Az április 11-ei magyar választásokat és a Jobbik szerepét elemző nyugati média reakciók láttán, szeretnénk leszögezni: Nem vagyunk szélsőséges párt, különösen nem vagyunk fasiszta szellemiségű párt. Ezeket az állításokat demokráciában tűrhetetlen rágalmazásnak tekintjük, amelyeket sajnos politikai vetélytársaink sem átallnak hangoztatni20 éves politikai egyeduralmuk féltése miatt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
