Hírek : 310 éve választották vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet |
310 éve választották vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet
2015.09.20. 09:26
Az 1705 őszén tartott szécsényi országgyűlésen megalakult a magyarországi rendek konföderációja, s II. Rákóczi Ferencet Magyarország vezérlő fejedelmévé választották szeptember 17-én. Döntés született arról is, hogy a konföderáció az erdélyi rendekkel is szövetséget köt.
Bár II. Rákóczi Ferenc eredetileg szeptember 1-jére, a középkori országgyűlések hagyományos helyszínére, a Rákos mezejére hívta össze a gyűlést, 1705 nyarának kedvezőtlen hadi eseményei miatt végül a Nógrád vármegyei Szécsény mezőváros melletti Borjúpást mezőre helyezte át annak helyszínét. A fejedelem a mohács előtti hagyományok felelevenítésével nem csupán két-két követ küldésére, hanem fejenkénti részvételre szólította fel a nemességet.
Rákóczi hívására 6 püspök, 36 főrend és 25 vármegye mintegy ezer küldötte gyűlt össze, s verte fel sátrait a szabad ég alatt. Rákóczi már az elején kijelentette, hogy nem tekinti magát fejedelemnek és ezt demonstrálandó, el is távozott a helyszínről. Távollétében kiéleződtek a főnemesek és a fejedelem Udvari Tanácsát irányító köznemesi vezetők közötti ellentétek. Az utóbbiak Radvánszky Jánost választották az alsó tábla elnökévé, de Bercsényi Miklós kezdeményezésére végül nem szabályos, kétkamarás országgyűlést (diaeta), hanem egykamarás gyűlést (conventus) tartottak. A heves viták kereszttüzében meghozott döntések az államforma kérdésére, a szabadságharc vívásához szükséges állami szervek megalakítására és a szabadságharc további célkitűzéseinek meghatározására irányultak. A döntő kérdésekben – úgy tűnik – Bercsényi elképzelései valósultak meg.
Az interregnum kimondását elhalasztották, s a rendek – lengyel minta alapján – konföderációra léptek, Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek néven. Rákóczit szeptember 17-én a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé (dux) választották az előterjesztésben szereplő princeps helyett (1. törvénycikk). A fejedelem mellé 25 tagú tanácsadó testületet (Szenátust) választottak, a gazdasági ügyek irányítására pedig báró Klobusiczky Ferenc elnökletével Gazdasági Tanácsot hoztak létre. (A 2. tc. „24 személyből való bizonyos Senátus”-ról rendelkezik, de 25 főt sorol fel, és megnevezi a Gazdasági Tanács tagjait is.) Szenátusi kancellária felállításáról is döntöttek, melynek vezetőjévé utóbb Sennyey István bárót választották.
Forráa: wikipedia.org
|