Hírek : A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírása |
A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírása
2024.02.27. 14:39
1946. február 27-én írták alá Budapesten a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, melynek értelmében a két ország áttelepítés révén kívánta rendezni a második világháború után ismételten felmerülő kisebbségi kérdést.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Csehszlovákiába kitelepültek döntő hányada tehát a legszegényebb rétegekből, csoportokból tevődött össze.
Ugyanakkor a „lakosságcsere" a társadalom minden dolgozó rétegét néhány százalékban érintette.
A megye 633 228 fős lakosságának 0,7%-a hagyta el hazánkat, míg az ország lakosságának — eltekintve az erőszakosan betelepítettektől — kb. 0,76%-kal csökkent a
száma. A Magyarországról történő kitelepítés 1946-49 között zajlott le.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Csehszlovákiába történő áttelepülés ideje
Összes fő %
Nem ismert 118 3
1946 1072 25
1947 1913 44
1948 1229 28
Összesen: 4332 100
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 1947-ben települtek át a legnagyobb hányadban (44%), az indulás évében 25%, elsősorban a felnőtt fiatal férfiak és fiatal nők vállalták a kitelepítés kockázatát, és egyben hírt is adtak terveik teljesüléséről. Majd a„ lakosságcsere" utolsó évében 28%-a települt ki a megzavart, megbolygatott lakosságnak.
Háromhutáról 299 (33,3%), Nagyhutáról 53 (17,7%), Répáshutáról 161 (26%), és Vágáshutáról 262 (60,3%) fő távozott el. Miközben Alsóregmec, Bükkszentkeresztes, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Répáshuta, Rudabányácska és Vágáshuta községekben a lakosság többsége beszélte a szlovák nyelvet 1960-ban.
Azokban a falvakban, amelyeknek nevében a „huta" elnevezés előfordul, a XVIII-XIX. században telepes falvak voltak. A telepítők szándéka manufakturális üveggyártás volt. Később a nagyüzemű üveggyártás versenye miatt az itt élő lakosság elvesztette az ipari munka lehetőségét is, mint utaltunk rá a föld minősége pedig alig biztosította az itt élő lakosság megélhetését.
Valószínű a háborús veszteségeken, a deportálásokon, a kivándorláson kívül a lakossági kitelepítésnek is szerepe lehetett abban, hogy Zemplén megye lakossága 1941—1949 között 4779 (-3,1%), és Miskolcé 5980 (-5,5%) fővel csökkent.
Az úgynevezett lakosságcsere során különösen a Csehszlovákiában élő magyar lakosság erőszakos kitelepítése, de a Magyarországról távozók is kimondhatatlanul sokféle gyötrelmet éltek át, miközben a nemzetállamra vonatkozó értelmetlen célját Szlovákia nem tudta megvalósítani.
Forrás: https://epa.oszk.hu
https://epa.oszk.hu/02000/02030/00029/pdf/HOM_Evkonyv_35-36_305-322.pdf
|