A 108 fős magyar küldöttség 9 arany, 10 ezüst és 7 bronzérmet nyert az 1956-os melbourne-i olimpián. Azért egyedülálló ez a teljesítmény, mert a magyar sportolók úgy utaztak ki az ötkarikás játékokra (a pólósok gépe november 4-én szállt fel Prágából, ahová egy héttel korábban érkeztek), hogy a forradalom még zajlott Magyarországon. Úgy küzdöttek a magyar színekért, hogy csak részinformációkat hallottak az itthon történetekről.

A sportolók Melbourne-ben is foglalkoztak a magyarországi helyzettel, forradalmi bizottságot is alakítottak az ausztrál városban. A játékok befejezése után sokan nem tértek haza, külföldön maradtak.

A vízilabdázóink címvédőként érkeztek Ausztráliába, és könnyed győzelmekkel haladtak az elődöntőig. Ott azonban a forradalmat egy hónappal korábban leverő Szovjetunió csapata volt az ellenfél. A magyar sportolók jó kapcsolatban voltak a szovjetekkel, az említett bizottság úgy döntött, nem szakítja meg velük a kapcsolatot, de gratulálni nem fog nekik egy-egy siker után.

A Szovjetunió-Magyarország meccsről, valamint a magyar történelem sorsfordító hónapjairól ad kiváló összefoglalót a Freedom’s Fury (A szabadság viharai) című dokumentumfilm, melynek producere Andy Wajna, Quentin Tarantino, Lucy Liu és Amy Sommer, narrátora Mark Spitz, a müncheni olimpián hétszeres bajnok úszó. (Szintén a történetet dolgozta fel a Szabadság, szerelem című film Fenyő Iván, Dobó Kata, Csányi Sándor főszereplésével.)

Ez a meccs kivétel volt a megegyezést illetően. Az uszodába bezsúfolódó hatalmas tömeg a magyarok mellett állt. A mienk az előző nap Gyarmati Dezső és Markovits Kálmán vezetésével kidolgozták a zónavédekezést, ezzel meg is fojtották a szovjetek játékrendszerét, és kikapcsolták a játékból Msvenieradzét, akit csak Misinek neveztek. Elhúztunk 4-0-ra, nekik semmi sem sikerült, miközben egyre több durva, test-test elleni harc alakult ki. Egy perccel a vége előtt Zádor Ervint lekönyökölte Prokopov, a magyar játékos szeme mellett felrepedt a bőr, és ömlött belőle a vér. A vízbe, a testére.

A nézők egy emberként ugrottak fel, kisebb tömegverekedés alakult ki, de végül nem lett komolyabb a helyzet. Ezzel együtt a meccset lefújták, az eredményt jóváhagyták. A döntőben Magyarország válogatottja 2-1-re verte Jugoszláviát, ezzel megszerezte az olimpiai aranyérmet.

A Szabadság viharai című filmben egyébként elhangzik, hogy a szovjetek nem voltak annyira kemények, mint ahogyan a legenda szól, az első nagyobb ütést Gyarmati adta, a meccs után pedig Msvenieradze bocsánatot kért a mieinktől.

Ettől függetlenül a meccs másnap a világsajtó címlapjára került, hiszen az eltiport kis Magyarország megverte a nagy Szovjetuniót.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.