A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványa a foglalkoztatásban tapasztalható fejlődés fő okai között a gazdasági helyzet javulásaként növekvő munkaerőigényt, valamint a nyugdíjkorhatár emelését jelöli meg. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szemléjéből kiderül az is, hogy a munkaerő-kínálat demográfiai okokból viszont folyamatosan csökken – a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma jelentősen elmarad az onnan nyugdíjazás miatt kilépőkétől –, amit egyelőre még ellensúlyoz az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése.

Emellett a leszakadás a határon belül, földrajzi tekintetben is érzékelhető, amíg Győr-Moson-Sopron megyében 191 ezer forint a nettó átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 131 ezer forint ugyanez az összeg a KSH adatai szerint.

Korábban bemutattuk elemzésünkben, hogy ez a leszakadás mit is jelent Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a kilátástalanság, és az elvándorlás mennyire nehéz helyzetbe hozta a még mindig szülőföldjükön boldogulni akaró borsodiakat.

A KSH jelentése ugyanakkor nem vizsgálta a magyar és a nyugat-európai bérek viszonyát, aminek egyszerű magyarázata van.

"A rendszerváltás óta nem tudtak a magyar bérek közeledni a nyugat-európaiakhoz, mert a magyar kormányok, szemben szomszédainkkal, szinte kizárólag a külföldi tőke bevonzására építették a hazai gazdaságot, olcsó bért ígérve. Ennek „köszönhető”, hogy különösen az utolsó 5-7 évben a szlovák és a lengyel bérek is megelőzték a magyarokat"

- magyarázta a lapnak Csath Magdolna. A közgazdász elhibázott stratégiának nevezte, hogy a betelepülő és a gazdaságban komoly szerepet betöltő világcégek általában alacsony hozzáadott értéket termelő gyárakat telepítettek hazánkba, ahol olcsón dolgoznak a magyar munkavállalók.

Forrás: alfahír / mno

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.