A legkevésbé fejlett járások aránya különösen magas néhány peremvidéki megyében. Például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járások 69 %-a, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások 50 %-a, a Hajdú-Bihar megyei járásoknak pedig a 40 %-a minősül hátrányos helyzetűnek. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon nincsenek ilyen járások. A 36 legkevésbé fejlett járásból álló csoport 2014 óta változatlan maradt, mivel az őket érintő kihívások tartósnak bizonyultak, és nem hajtottak végre komplex programokat a problémáik kezelésére.
Magyarország négy legkevésbé fejlett régiójának versenyképessége továbbra is alacsony az infrastrukturális hiányosságok, a humán tőke hiányosságai (egészségügyi és oktatási szint) és az alacsony munkaerőpiaci hatékonyság miatt. Ezek a hátrányok korlátozzák a legkevésbé fejlett régiók növekedési potenciálját. Budapest főváros innovációs teljesítménye kiemelkedik, és megközelíti az uniós átlagot, míg a többi régió csak feltörekvő innovátor, amelyek jelentősen elmaradnak Budapesttől.

Ami a digitális átállást illeti, Magyarországon viszonylag magas az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedése, de a regionális különbségek továbbra is fennállnak. A hatóságokkal való kapcsolattartásra szolgáló internethasználat például a legkevésbé fejlett régiók közül háromban mért 51 % és a fővárosi régióban mért 79 % között mozog. A régiók közötti különbségek mérsékeltek az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások arányát illetően, míg a mobil széles sávú hozzáférés tekintetében hangsúlyosabbak (Budapesten 70 %, szemben a Dél-Alföldön mért 52,8 %-kal 2021-ben).

Ami a vállalkozások digitális integrációját illeti, a regionális különbségek nagyobbak, ha figyelembe vesszük az IKT-használat fejlettebb formáit, például a mobil széles sávú kapcsolatot (a fővárosban 82 %, míg a Dél-Alföldön 72 %), a felhőalapú szolgáltatások használatát (a Közép-Dunántúlon 25, 7 %, míg az Észak-Alföldön 15 %) vagy az ipari és szolgáltató robotok használatát (a Nyugat-Dunántúlon 6,1 %, illetve 2,6 %, míg néhány legkevésbé fejlett régióban kevesebb mint 1 %)45.

A humántőke-fejlesztés szempontjából releváns mutatók jelentős területi különbségeket mutatnak. Magyarország oktatási rendszerében jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak46. 12 éves korra ötszörös különbség van a diákok készségszintje tekintetében a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között (Vas megyében 6 %, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 26 %). Az alapkészségek tekintetében a legjobban és a legrosszabbul teljesítő járások közötti különbség jelentős, és évfolyamonként növekszik (6., 8., 10. évfolyam). 47 A további oktatási mutatók esetében hasonló területi különbségek figyelhetők meg az iskolai oktatás teljes időtartama alatt (pl. korai iskolaelhagyás és iskolai végzettség)48. Emellett a városok és a vidék között is nagy a szakadék, például a korai iskolaelhagyók aránya a városokban 6,8 %, a vidéki régiókban pedig 17,9 %. Az egészségi állapot tekintetében is vannak regionális egyenlőtlenségek49. A magyarok egészségi állapota szempontjából jelentősnek minősül a nyugat-kelet, város-vidék és központ-periféria közötti különbség. Budapesten a várható élettartam 5 évvel magasabb, mint a legkevésbé fejlett megyékben. Az egészségügyi személyzet50 (különösen a háziorvosok) hiánya és a minőségi ellátáshoz való hozzáférés hiánya hozzájárul ezekhez a hátrányokhoz.

A legmagasabb munkanélküliségi ráta az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl kevésbé fejlett régióiban figyelhető meg (7,1 %, illetve 5,1 %). A foglalkoztatási ráta minden régióban meghaladja vagy megközelíti az uniós átlagot. 9,1 százalékpontos különbség van azonban a legjobban és legrosszabbul teljesítő, Budapesten kívüli régió között. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya a Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon pedig a legmagasabb, és közel háromszoros különbség van e két régió között (10,1 %, szemben a 28,1 %-kal 2021-ben)51. 2011 és 2020 között csökkent a népesség, és negatív nettó migráció következett be a négy legkevésbé fejlett NUTS 2 régióban, míg a népesség csak a fővárosban és a Nyugat-Dunántúlon nőtt. Ami a Covid19-világjárvány hatását illeti, a mortalitás magasabb volt a fejlettebb régiókban, míg a társadalmi-gazdasági következmények némileg eltértek az egyes régiók között.

Forrás: https://ec.europa.eu

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
2022. évi országjelentés – Magyarország
amely a következő dokumentumot kíséri
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi
Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját
{COM(2022) 614 final} - {SWD(2022) 640 final}
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.