Hírek : 56-os forradalom - Üzenet Sátoraljaujhelyből: Egységesnek kell lennünk! |
56-os forradalom - Üzenet Sátoraljaujhelyből: Egységesnek kell lennünk!
2021.10.21. 08:21
Üzenet Sátoraljaújhelyből - Egységesnek kell lennünk!
(Észak-Magyarország 12. évf. 261. sz. 4. old. 1956. nov. 4. vasárnap)
A nagy fejedelemnek és talpasaink ezernyi ismert és ismeretlen mártírnak a földjéről, az ősi Zemplénből és Kossuth Lajos kedves városából üzenjük nektek:
Még alig halkult el hazánkban a puskaropogás, ahol a nemzet fiatalsága történelmünk legcsodálatosabb harcát vívta. Még nem temettek el minden elesett hős fiút és lányt, még a keserű és öröm könnyei kicsordulnak szemünkből, máris a tisztuló, igazán szabad nemzeti életösztön alkotó, építő-akarata vált feladatunkká és kötelességünké. Még sohasem volt annyira szükségünk a nemzeti segítő összefogásra, mint napjainkban.
Az igazi nemzeti egységet követeli tőlünk a történelem és a minket csodáló, tisztelő és támogató egész világ.
Megnyilatkozhatik végre minden szív és akarat, ránk kényszerített hazug brossurák nélkül is. Megindulhatnak a pártok, az emberek sajátos véleményalkotásának szellemében. Ezek a pártok felfogásban különbözhetnek, de abban egységesnek kell lenniük, hogy az államépítés legnehezebb kezdeti időszakában ne gátoljuk egymás munkáját azzal, hogy idő előtt pártpolitikai széthúzó, gyűlölködő agitációba kezdjünk.
Kérünk minden jó magyar hazafit, hogy építsen, indítsa meg a munkát. Sorsunk visszavonhatatlanul megmásíthatatlanul eldőlt. Az ország semlegesnek és függetlennek nyilvánította magát. A megszállást, a diplomácia vonalán számunkra feltétlenül kedvezően és végérvényesen megszüntetik.
Minden ellenkező rémhír valótlan és zavart keltő koholmány. A rend és a munka időszaka elkezdődött. A személyeskedő bosszúállásnak, torzsalkodásnak akár jobb, akár balszélső kilengéseknek helye nincs. Aki bűnöse a múltnak, aki nem ember, hanem gazember volt, az felelősségrevonással bírói úton elnyeri büntetését. A világ csodálatát kiérdemelt magyar forradalom tisztaságát senkinek sincs joga beszennyezni.
Valamennyi párt, társadalmi és egyházi szervezet nevében azt kérjük tőletek, hogy amikor harcunkat már megnyertük, ne veszélyeztessük a békét.
Ezért:
Azonosítjuk magunkat az 1956 november 1-én elhangzott miniszterelnöki bejelentéssel, mely követeli a szovjet csapatok kivonulását, azonnal felmondja a Varsói Szerződést és bejelenti hazánk semlegességét és amely semlegesség biztosítására a négy nagyhatalom garanciáját és az ENSZ támogatását kérte.
Ne forgácsoljuk szét pártharcokkal a magyar erőt, mert a magyar nemzet léte, vagy nemléte forog kockán. Ezért egy lélek, egy gondolat, egy eszme, egy test lehet csak a magyar nemzet. Mindaddig, amíg idegen fegyveres erők tartózkodnak az ország területén és amíg a szabad választás lehetősége el nem érkezett, ne legyen más csak egységes építő magyar nemzet.
Munkások, parasztok, értelmiségiek, vegyétek fel a munkát és most a pártok sztrájkoljanak, hogy a honvédelem és a dicsőséges forradalom vívmányai biztosítva legyenek.
Azonosítjuk magunkat a borsodi munkásság és a Diákparlament összes követeléseivel
Kossuth-tal mondjuk:
„... ha annyi lelkesedés lesz a kivitelben, mint amit a felajánlásban tapasztaltam, a poklok kapui sem vesznek erőt Magyarországon.”
Éljen a független, demokratikus és semleges Magyarország!
Nemzeti Forradalmi Tanács, egyházak, pártok, munkástanácsok, társadalmi szervezetek
November 4 után:
Hegyekbe vonult a sátoraljaújhelyi nemzetőrség is Kummer Károly parancsnok vezetésével. A csoport a zempléni hegyek között fekvő kőkapui üdülőben rendezkedett be. Ők már komolyabb veszélyt jelentettek a kommunistákra és a szovjetekre, létszámuk – miután csatlakozott hozzájuk a sárospataki és a szerencsi nemzetőrség egy része – meghaladta a száz főt. A csoport erősen felfegyverzett volt, de élelmet, italárut és gyógyszert is elraktározott. A kőkapuiak lefegyverezték a környező határőr őrsöket, mikor pedig tudomást szereztek arról, hogy a hátrahagyott Sátoraljaújhelyen kommunista milíciát szerveznek, teherautókkal visszatértek és túszul magukkal vitték a szervezőket, a milícia számára összegyűjtött fegyverekkel együtt. A túszokat (köztük a járási pártbizottság első titkárát, Szűcs Istvánt) a munkástanács könyörgésére másnap éjjel engedték szabadon.
Bár a kőkapuiak valós veszélyt jelentettek, jelentőségüket szintén eltúlozták. A csehszlovákok helikopterekkel derítették fel őket, de számukat a tízszeresükre, 1500-2000 főre saccolták. Valószínűleg ennek hatására a szovjetek támadás helyett tárgyalásba bocsátkoztak. Eleinte Kummer Károly megtagadta a fegyverletételt, november 10-én azonban – miután megmutatták neki az őket körülvevő szovjet egységeket – megadta magát. Fegyvereseinek egy része azonban szembeszállt vele, egyikük – mint árulót – le akarta őt lőni. Egy csoport el is indult, hogy megváltoztatva székhelyüket folytassák az ellenállást, de Kummernek végül sikerült őket jobb belátásra bírni. A csoport tagjai hazatérhettek, Kummer Károlyt azonban letartóztatták. Egy hét múlva szabadon engedték, ekkor elhagyta az országot. Helyesen döntött, távollétében halálra ítélték, helyettes parancsnokát, Józsa Györgyöt pedig 1957. április 12-én kivégezték.
A szovjetek elleni harcra készülődtek Edelényben, illetve az edelényi bányavidéken, Ormosbányán és Rudabányán is, azonban még a szovjetek érkezése előtt visszakozót fújtak. Mezőkövesden azonban nem. A munkástanács által szervezett fegyveresek a község szélén rátámadtak a közeledő szovjetekre, közülük kettőt megöltek, többet megsebesítettek. Mikor azonban a szovjetek viszonozták a tüzet, szétfutottak. November 5-én a község egyik szélső házából az egyik lakos rálőtt a szovjetekre. Megtorlásul az átvonuló szovjetek tüzet nyitottak a polgári lakosságra, négy járókelő vesztette életét. Másnap ismét rálőttek a szovjetekre. Ekkor a tankoszlop félkörívben körbevette a községet és erős tűzcsapással válaszolt, amelynek következtében leomlott a templomtorony és 170 ház rongálódott meg. A község képviseletében dr. Mizsei Béla, a munkástanács egyik prominens tagja és Zámbori József nemzetőrparancsnok kezdett tárgyalást a szovjet parancsnokkal. Mizseiék összeszedették és átadták a községben lévő fegyvereket, majd személyesen kísérték át a szovjet egységeket Mezőkövesden, hogy megmutassák, nincsenek orvlövészek.
A szovjetek tehát kis veszteséggel, érdemi ellenállás nélkül vették birtokukba a megyét. A megyei munkástanács vezetőinek nagy részét november 5-én a szovjetek letartóztatták, és Ungvárra hurcolták. Később is hajtottak végre letartóztatásokat, november 10-én fogságba került Nagy Attila és a Borsodi Rádió vezetője, Nagy Barna, őket azonban már az országon belül tartották fogva.
Forrás: http://mediatar.rfmlib.hu
|