Néhány furcsa párhuzam Moszkva és Brüsszel között

Az 1989-es változásokat mi is örömmel fogadtuk és reméltük, hogy hazánknak is jut egy hely az „Európa Házban”. Húsz év elteltével azonban azt kell megállapítanunk, hogy Európát csak a kommunizmus által tönkretett hazánk még megmaradt javai érdeklik, ahol Brüsszel egy őt kiszolgáló „compradorbourgeoisie”-t tart a hatalomban, amelynek segítségével az országot egy végzetes eladósodási örvénybe taszítja. Mindez olyan kizsákmányolással és szegénységgel jár együtt, ami az egyszerű emberekben a kommunizmus iránti nosztalgiát kelti fel. De, láss csodát: Brüsszel „legdemokratikusabb” magyar barátai valamennyien Moszkva egykor leghűségesebb talpnyalói. Sajnos több fura párhuzam is létezik Moszkva és Brüsszel között. Ha egy kelet-európai ország mozgásterét valamivel növelni akarta, Moszkva rögtön menydörgött, hogy ez fasisztoid elhajlás, a „szocialista vívmányok” megsértése. Ma Brüsszel int be, a „polical correctness” megsértését panaszolva. Egy kis különbség a korábbi időkhöz képest abban rejlik, hogy Brüsszel intését megelőzi a médiák össztüze a „szélsőségesekre” és a „fasisztákra”.

Valóban Nyugatról importáltuk a demokráciát?

Engedjék meg, hogy visszautasítsuk leereszkedő megjegyzéseiket a kezdőkről, akiknek még tanulni kell az európai demokráciát. Izland után Magyarország volt Európa első országa, amelynek már ezer évvel ezelőtt volt alkotmánya, mégpedig egy nagyon demokratikus. Ezt az alkotmányt az evangéliumok szelleme hatotta át, és Szent Korona Tannak nevezték. Ez az alkotmány minden másnál jobban garantálta a hatalom megosztását. Amely szerint az országnak volt királya és nem a királynak országa. Ahol a király valóban csak országa első szolgája volt, mert ha megsértette az alkotmányt felelősségre lehetett vonni. Ahol az ellenállás joga természetes volt. Joggal tekintették Magyarországot már a középkorban Velencével együtt (királyi) köztársaságnak. Ez az alkotmány az ország népeinek az egyenjogúságát is biztosította, és a nyugatiakkal ellentétben soha nem szolgált expanzív célokat. A német császár például trónra emelésekor arra esküdött, hogy a birodalom gyarapítója lesz, a magyar király azonban arra, hogy megtartja az országot. Csak a Nyugatról importált nacionalizmus és a szégyenletes trianoni békediktátum tudták a Szent Korona országa népeinek szolidaritását megtörni. Az alkotmányt 1944 óta, a német és az azt követő szovjet megszállás következtében felfüggesztették. Nyugati befolyás hatására – és saját naivitásunk miatt – 1989 után sem lett újból bevezetve, mert megakadályozta volna az ország kifosztását. Holott ennek az alkotmánynak az elvei más országoknak is biztos fonalat nyújthatnának az élet oly sürgős reszakrazilásához. A mindent eluraló profitszellem Európát és a világot egy erkölcsi és gazdasági katasztrófa szélére sodorta. A profitvágy uralja azt a kimondottan életellenes törekvést, amely az új EU-tagországokra rákényszeríti a föld tekintetében is a tőke szabadságát. Ezt mi hatalmas hibának tekintjük, mivel – összhangban történelmi alkotmányunkkal – azt a nézetet valljuk, hogy a nem szaporítható és nem megújítható javak, mint a föld, Isten adományai, amelyeket nem businesselésre, hanem közösségek életalapjául teremtett meg. Ezért szeretnénk – ebben Izrael példáját is követve – a föld tekintetében csak birtokjogot és nem tulajdonjogot lehetővé tenni.

A rasszista vádról

Azzal is megvádolnak, hogy rasszisták vagyunk, mert cigánybűnözésről beszélünk. Annak említése azonban nem rasszizmus, mert – idézet a programunkból – „a jelenség mögött nem genetikai meghatározottságot, hanem egy speciális szociokulturális hátteret jelzünk”. Ahogy létezik például fiatalkorú vagy fehér galléros, sőt nálunk – akármilyen szomorú – politikusbűnözés is, ugyanúgy van cigánybűnözés is. Ezek a fogalmak nem egy kollektív ellen irányulnak, ami alapot adhatna a rasszistaként való lebélyegzésre. Mivel a szociokulturális jellegű cigánybűnözés cigány és nem cigány ellen is irányul, a rasszizmus vádja hamis. Éppen mi kritizáljuk a politika semmittevését, amely lehetővé tette, hogy a munkaképes cigányok több mint 80 százaléka munkanélkülivé váljon, azt, hogy kitalálta a megélhetési bűnözés fogalmát, és azt mentő körülményként fogva fel, szinte intézményesítette a cigánybűnözést. A lelkiismeretlen kormány kezében a cigányok az utóbbi években eszközzé váltak, amelyet kijátszanak a többségi társadalom ellen. A mi programunk ellenben megállapítja, hogy „minden etnikai, vallási és nyelvi kirekesztés, különbségtevés elfogadhatatlan.” Mi azt tekintjük rasszizmusnak, hogy antirasszista jelszavak hangoztatása mellett az eddigi kormányok a cigányságot gyakorlatilag intézményesen kirekesztették a munka világából. Programunk egy lényeges része munkahelyteremtéssel foglalkozik a cigányok számára. Szimpátiánk a Magyar Gárda iránt azon alapul, hogy mindenféle erőszak alkalmazása nélkül segített megőrizni az országot a káoszba való sodródástól, és amellett soha egyetlen törvényellenes vagy erőszakos cselekedetet nem követett el.   

Az antiszemita vádról

Mások tolerálása talán a demokrácia leglényegesebb vonása. Mi nem szeretnénk egy uniformizált globalista Európát, hanem a nemzetek Európáját. Ez nem nacionalizmus. A hazánk zsidó kisebbségével való együttélés néhány problémájának a megemlítése nem antiszemitizmus. Sajnos vannak emberek és intézmények is, amelyek tudatlanságból vagy más elgondolásból történelmünket meghamisítani igyekeznek. Vannak, akik a kommunista éra alatt tudatosan, hatalompolitikai okokból felépített előítéletet, amely szerint Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt, életben akarják tartani. Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a német megszállásig a zsidók számára biztos menedék és menekülési célpont volt. Ezért történt – mint történelmileg is igazolt -, hogy befolyásos zsidók ellenezték Magyarország időelőtti kiszállását a német szövetségből, mert az egy korábbi német megszálláshoz és ez által a zsidó lakosság számára tragédiához vezetett volna. Ennek ellenére csak Magyarországot állítják pellengérre állítólagos antiszemitizmusa miatt, mialatt Szlovákiát és Romániát, amelyek zsidó polgáraikat minden külső kényszer nélkül kiszolgáltatták Németországnak, nemigen kritizálják.

A „felvilágosodás” Janus arcáról

Mivel Önök a fölényes felvilágosodottság szerepében tetszelegnek, hadd említsük meg a felvilágosodás valódi örököseinek, a Frankfurti Iskola nagy zsidó filozófusainak azt a felismerését, amely szerint Auschwitz az instrumentalizált ész, az egyoldalúvá vált európai racionalizmus, a mindent eluraló profitszellem eredménye. „A racionalizmus irracionalizmussá válik. A természet tagadásával az emberben nem csak a külső természet feletti uralom értelme, hanem saját életének az értelme is zavarodottá és átláthatatlanná válik. Abban a pillanatban, amikor az ember elvágja természetből való származásának tudatát, minden cél, amelyért él, a társadalmi haladás, sőt még maga a tudat is, semmivé válik, és az eszköznek, mint célnak a trónra helyezése a kései kapitalizmusban a teljes őrület jellegét ölti magára.” (Adorno)  

Európa ősnépeinek helyzete

Európa tragikomédiája, hogy pontosan azok a kultúrák, amelyek az embernek a természettel való összefonódását a legmélyebben értik, mint a baszk, a kelta és a magyar, az európaiak nagy többsége számára a szép új világba vezető úton – az amerikai indiánokhoz hasonlóan - csupán kellemetlen akadályt képeznek. Nem egy ősrégi reflex játszódik itt le? A rossz lelkiismeret nem az okot, hanem a reá emlékeztetőt akarja eltörölni. Azonban minden erőlködés dacára a történelem hamisítása már nem könnyű. Szeretnénk Önöket egy közmondásra figyelmeztetni, amely szerint három dolgot nem lehet sokáig eltakarni; a napot, a holdat és az igazságot. Egyre több felismerés igazolja a Kárpát-medence különösen fontos szerepét Európa és a világ történetében. Az utóbbi évtizedekben nemcsak magyar, hanem külföldi tudósok is bizonyították, hogy a magyar írás minden nagy kultúra írásjeleinek az alapja. Ugyanez a helyzet a magyar nyelvvel is, amely mint Európa ősnyelve nagy hatással volt minden európai nyelvre. Ez abból is nyilvánvaló, hogy bizonyos összefüggések az európai nyelvek között csak a magyar nyelv ismeretében ismerhetők fel és érthetők meg. A hatalmi politika által kreált tézist, hogy a magyarok primitív ázsiai betolakodók Európa testébe – amit jellegzetes módon különösen Magyarország feldarabolása óta hangoztatnak – a genetika tudománya is feltűnően megcáfolta, hiszen a baszkok mellett pont a magyarokról derült ki, hogy Európa legrégebbi őslakói. Az úgy nevezett honfoglalás a 9. század végén csak az utolsó volt elődeink gyakori kirajzásai és visszatérései közül.

Lehetséges-e az együttműködés?

Úgy gondoljuk, hogy Európa történelmének egy mélypontjára érkezett. A politikusok ugyan tagadják, ők még mindig a szép új világról szónokolnak, de az európai kultúra más nyelvet beszél. Nem utolsó sorban azért, mert minden kultúra, amely elveszti keletkezése körülményeinek tudatát, tönkremegy. Mindannyiunk érdekében ideje lenne ezt a hiányosságot pótolni. A mi kultúránk tapasztalatai nem kevés segítséget jelenthetnének ebben. Különben az indián elbeszélés könnyen valósággá válik, mi szerint egy indián óvja a fehér embert, hogy „csak ha az utolsó tavat megmérgezitek, az utolsó fát kivágjátok, jöttök rá majd, hogy a pénzt nem lehet megenni.”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.