Hírek : Bauer Sándor önégetése - 1969 |
Bauer Sándor önégetése - 1969
2014.01.21. 17:28
Éppen ma 45 éve, Bauer Sándor autószerelő-tanuló az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozása jeléül, Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében önégetéssel öngyilkosságot követett el.
Bauer Sándor 1952-ben született a Budapesten. Kacsóh Pongrác úti lakásuk 1956-os szovjet tankok általi szétlövése a mindössze négy éves fiú emlékezetébe mélyen belevésődött. 14 évesen döbbent rá, hogy a tehetségnél többet ér egy párttitkár szava, amikor jó teljesítménye ellenére, helyette egy kádergyereket vettek fel a szegedi erdészeti iskolába. Édesapja ezután egy autószerelő ipari szakiskolába íratta be de itt Sándort osztálytársai különcnek tartották, mert rengeteget olvasott és érdeklődött a történelem iránt. Otthonuk pincéjében ifjúsági klubot szervezett, ahol merész kijelentéseket tett az elnyomó diktatúráról és ismerőseit fegyveres ellenállásra buzdította.
A cseh fiatal Jan Palach tette igen nagy hatást gyakorolt a fiatalemberre, akiben mindössze 17 éves korára megérett az elhatározás. Búcsúleveleket és végrendeletet hagyott hátra családjának, barátainak. Törölközőket csavart testére a ruhája alá, hogy azok kellőképp magukba szívhassák a benzint, majd telepakolt egy táskát üvegpalackokkal. Villamossal bement a Kálvin térig, az embereket figyelte, hogy hol, mennyien járnak. Próbált fiatalokat keresni, hogy tette minél mélyebb nyomot hagyjon a szemtanúkban. Választása múzeumkertre esett, mert úgy gondolta, hogy a tanítás végeztével a hely - mint mindig, most is - tele lesz diákokkal, így sokan láthatják majd tettét. Egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében tehát elővette a táskájába rejtett benzines palackokat, lelocsolta ruházatát, majd lángra lobbantotta magát. Miközben égett, két nemzeti színű zászlót lobogtatott. A hamarjában két-háromszáz főre duzzadt nézősereg nem tudta mire vélni a látványosságot, de aztán lassan tudatosult bennük, hogy itt nem valamilyen előadás, hanem szörnyűséges dolog történik csakúgy, mint négy napja Prágában. Egy orvostanhallgató, Bihari Imre volt az első aki a segítségére sietett és próbálta menteni a fiú életét. Ő így emlékezett:
Megégve, sokkos állapotban a Múzeumkertben
„Barátommal együtt odafutottunk, és mindketten levettük a kabátunkat, azzal igyekeztük eloltani a lángokat… Az illető fiatalember mindvégig eszméleténél volt, azt hallottam, hogy kérdéseket tettek fel neki, amelyekre rendre válaszolt. Többek között azt kérdezték tőle, miért tette, amire olyan választ adott, hogy „…hazaszeretetből”, „…tiltakozásból”. Arra a kérdésre, hogy mi ellen akar tiltakozni, kijelentette: „…az orosz megszállók ellen”. Azt is mondta, hogy „...a cseh testvér is megtette...”."
A Központi Honvéd Kórház égési osztályára szállított Bauer Sándor a testfelületének 15%-20%-ára kiterjedő másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. Rendőrök őrizték a kórtermét, hiszen világos volt az állambiztonsági szerveknek, hogy Jan Palach-éhoz hasonló szovjetellenes "provokáció" történt. Csak szüleinek és nagybátyjának engedték meg hogy látogassák. Súlyos állapota és fájdalmai ellenére még aznap kihallgatták, és elkobozta szüleinek és barátainak írt búcsúlevelét.
A sajtó a következőket írta az esetről: „Bauer Sándor 17 éves budapesti ipari tanuló, aki már 1967-ben, 15 éves korában sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg, hétfőn a Nemzeti Múzeum kertjében ruháját leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta, ily módon öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyos égési sebekkel szállították kórházba, állapota válságos.”
Hivatalos letartóztatására csak két nappal később, január 22-én este hét órakor került sor. Részlet a letartóztatási jegyzőkönyvből:
„A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a nevezett január 20-án 13.00 és 14.00 óra között a fővárosban, a Múzeumkertben magát benzinnel leöntötte, és felgyújtotta, hogy így önkényes tűzhalált haljon. Ezzel az volt a célja, hogy ily módon tiltakozzon a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása ellen, illetve tiltakozásra másokat is felhívjon. Az eddigi meghallgatott tanúk vallomásából az is megállapítható, hogy a nevezett barátai és ismerősei körében a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokra, továbbá a Magyar Szocialista Munkás Párt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányra gyalázó kijelentéseket tett. Ezt a felfogását széles körben terjesztette. Nevezett ügyében a fentiek szerint határoztam, mert szabadon hagyása esetén tartani lehetne attól, hogy az általa megkísérelt bűntettet végrehajtaná, vagy egészségi állapotában kárt tehetne, illetve szabadlábon hagyása a köznyugalmat zavarná. Továbbá alaposan tartani kell attól, hogy szabadlábon való hagyása esetén a még fel nem derített és ki nem hallgatott személyekkel összebeszélve a bűntett felderítését nehezítené.”
Jan Palach
Jan Palach cseh egyetemista, aki 1969. január 16-án kisétált Prága főterére a Vencel térre és az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát, így tiltakozott a Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása ellen.
Jan három nap múlva belehalt sérüléseibe. Temetésén az állambiztonsági szolgálat tiltása ellenére 800 ezren vettek részt.
Tettét a keleti blokk országaiban sokak követendő példának tartották, legalább 14 fiatal választotta az önkéntes tűzhalált a következő években.
Forrás: http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu
|