A feladatokkal együtt pedig "az önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga" is menne az államhoz, "amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja", ráadásul ingyen. Az önkormányzat vagyonával együtt pedig az ilyen feladatokat ellátó köztisztviselők is átkerülnek a kormányhivatalhoz. 

Az átvételről a tervezet szerint a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az érintett települési önkormányzatok polgármestereivel 2020. január 31-ig megállapodást kell kötniük.

Az építésügyi hatósági munkába a település vezetésének eddig sem volt beleszólása, viszont a jelenlegi rendszer szerint ha valaki építeni akar valamit, akkor először az első fokon eljáró építési hatósághoz, a jegyzőhöz kellett fordulnia. Ha a jegyző nem adott engedélyt, másod fokon fordulhatott az illető a kormányhivatalhoz, de ott eléggé meg kellett indokolnia, hogy miért is nem fogadja el a jegyző véleményét. A jegyzőt pedig értelemszerűen a polgármester nevezi ki, vagyis a település vezetésének nevében járt el, nem a kormányéban.

Az önkormányzatnak a változtatás után annyi beleszólása lehetne az építkezésekbe, hogy a települési vagy kerületi építési szabályzatot továbbra is az önkormányzatnak kell meghoznia és elfogadnia és a településképi véleményezés is marad önkormányzati feladat. Vagyis, amennyiben ez így marad, 2020 márciusától az önkormányzatoknak abba nem lesz beleszólása, hogy mi épüljön a településen, de abba igen, hogy az hogy nézhet ki. 

Igaz, nem ez volt az építési igazgatás centralizálásának első lépése: 2015-től már volt egy központosítás, amikor az építési hatóságokat a kisebb településekről a járási központokba helyezték át, vagyis a kisebb falvak építési engedélyeiről a járás egyik városában döntöttek. Most viszont onnan is elkerül, ahogy az eddig ezt maguknak intéző budapesti kerületi önkormányzatok jegyzői is elvesztik az építési hatósági jogköreiket. Ahogy a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője is. 

Ugyanez a törvény azt is megváltoztatná, hogy kinek kell eljárnia a szabálysértési ügyekben.

Ezzel gyakorlatilag az egyik, létszámhiánnyal küzdő, feladatokkal túlterhelt szervezettől kerül át egy adag feladat egy másikhoz. Annyiból viszont ez is az önkormányzatoknak rossz, hogy sokkal inkább leterheltek lesznek a kerületi rendőrségek.

A tömegközlekedés legyen a város problémája

Megjelent az a törvénymódosítási javaslat is, ami szerint az önkormányzatoknak iparűzési adóbevételükből elsőként a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Ezzel a kormány előre lezárta a maga részéről azt a vitát, amit Karácsony Gergely a legutóbbi kormányülésen megnyitott: hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásában.

A vidéki városokon esetében radikális eltérés is lehet a közösségi közlekedésre költött pénzek, valamint az iparűzési adóból befolyó összegek terén is. Debrecen például már így is 1,8 milliárd forintot költ saját zsebből a közlekedésére és 400 milliót forintot az államtól, a város több mint 15 milliárd forinthoz jutott 2018-ban iparűzési adóból, így számukra nem lesz akkora érvágás az se, ha többet kell az adókból állni.

Forrás: index.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.