A kistérség sohasem volt BAZ Megye preferált területe, hiányoztak az úgynevezett „kijáró politikusok”. Sajnos a helybeli vezetők együttműködő képessége, összefogása gyakran áldozatául esett az egyéni érdekeiknek. A rendszerváltás után sem változott meg a helyzet, legfeljebb a vezetők cserélődtek vagy maradtak. A könnyűipar lényegében elsorvadt, egy- egy üzem működik csak időlegesen. A mezőgazdaság magánosítása nagy birtokok kialakulását eredményezte kis létszámú „cselédséggel”, feldolgozó ipar nélkül. A középbirtokok tőke és összefogás hiányában fejlődés képtelenek, a kisbirtokok zöme csődbe ment. A rossz infrastruktúra, így a vasút hiánya, a vízi szállítás lehetetlensége és a leromlott állapotú utak, valamint a szakképzett munkaerő hiánya elriasztotta a befektetőket. A tehetséges fiatalok zöme elmenekült, ugyan akkor magas az átlag életkor (elöregedés) és folyamatos az asszociálódás, a kriminalizálódás.

Az egyetlen összefogással megvalósítható lehetőségről is lemaradtak. A Karosi Múzeum, a Pácini kastély, a napjainkban tönkrement „honfoglalás kori Berzseny falú) egyes kulturális rendezvényekre alkalmasak, de nem igazán idegen forgalmat nem fellendítők. Egyediek, kevesek által ismertek, látnivalóik limitáltak és nem vendégmarasztalók a rendezvények nem mindig kapcsolódnak egymáshoz. A Tisza folyami turisztikai lehetőséget teremtene campinggel, vízi sportokkal, fürdési lehetőségekkel. Másrészről a kistérség számos pontján megfúrt meleg vizes kutak nincsenek kihasználva a mezőgazdaságban, a thermal turizmusban.

Az összefogás, az eggyütt gondolkodás és cselekvés hiánya itt is meglátszik. Nem tudtunk lobbyzni sem, alig van a térséghez kötődő, segítő politikusunk.
A helybeli vezetők egykor és napjainkban is (magam, is mint, valamikori polgármester) sokszor önfejűek, gyakran csak a saját igazságukat ismerik el. Telik az idő, fogyatkozik a lakosság leginkább a kisfalvakban, gondolom idővel mindenütt így lesz. Az eredmény ugyanaz mint, „a tatárjárás”,” a török hódoltság után”, a Bodrogköz részlegesen kihal. Cigánd város kisugárzása, fejlesztés generáló szerepe minimális, nem valóságos közlekedési, kereskedelmi központja a térségnek (a szélen van). Időlegesen koordinálja az oktatást, az egészségügyi ellátást, a szociális feladatokat és a járási funkciókat. Felmerül bennem a kérdés, belátható időn belül lesz-e kinek és lesz-e miért?

Mindig is vallottam polgári gondolkodásomat, hittem a szűkebb hazám a Bodrogköz felemelkedésében. Sajnálom a lehetetlen helyzetben élőket hithű, keresztényként, különösen az idősöket, a kiszolgáltatottakat. Vallottam és vallom, nem ezt érdemlik! Tiszta a lelki ismeretem, számtalan esetben tettem reális ésszerű javaslatokat, megjelöltem a kitörési pontokat, a stratégiai irányt, a taktikai lépéseket. Cselekedtem a lehetőségeim szerint, így egykoron lobbyztam Dámóc- Dobrai kamion terminálért, ipari parkért és vám szabad területért, a hármas határ nyújtotta lehetőségek kihasználásáért, a Tiszai folyamhajózás beindításáért. „ Egy fecske nem csinál nyarat”, a gyakorlati lépéseim a helyi érdek csoportok érdektelenségébe ütközött.

A „suszter maradjon a kaptafánál” gondolták egyesek és most már magam is. Megfogadtam maradok orvos a praxisban, helybeli és országos orvos vezetőnek. Szükségesnek tartottam és ezért támogattam a Cigándi Szakrendelő beindítását, az itt élő halmozottan hátrányos embertársaim érdekében. Napjainkban szomorúan tapasztalom a „döcögő működését” ami úgy gondolom szervezési okokból adódó. Másrészről a Karcsai ügyelet megszűntetése szomorít el, aminek az azaz oka, hogy egyes Önkormányzatok évek alatt adóságokat halmoztak fel, azaz nem tettek eleget állami kötelességüknek a fenntartásban. A betegek érdekeik sérülnek, a Cigándi ügyelet erőn felül teljesítve igyekszik biztosítani az ellátást, csak azért egy orvossal, mert többre bizonytalan a finanszírozás.

Kevesen vagyunk, akiket bánt a kistérség mély repülése, tönkre menetele. Kevesen volt és aktív polgármesterek, jegyzők, orvosok, papok, pedagógusok, őslakosok vagy betelepültek. Sajnos sokszor érezzük a változásért cselekedni akarók, a gáncsoskodásokat. Kilógunk a sorból talán azért, mert nem hajszoljuk a pozíciókat, a karriert és a pénzügyi javakat. Én magam is félre állok a törtetők elől, láttam már tehetségeseket, önzetleneket elüldözni és félre állítani. A választó polgárok csendben morognak, féltik kevés javaikat, lehetőségeiket.

Nem akarok beállni a sorba mindenkivel, teszem a dolgom legjobb tudásom, hitem szerint. Bízom a jó Istenben, egy jobb, hitelesebb, emberibb és reményt adó kistérség felemelkedésében. Ugyanakkor tudom, a remény hal meg utoljára. Személyes sérelem, rosszindulat nem vezette tollam csak a féltés, a lelkiismeretesség valamennyiünk érdekében. Szükség van a változásra, ez a kötelességünk!

Dr. Salamon Sándor
Lácacséke

Forrás: www.facebook.com/Bodrogköziek csoport

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.