„Mentsük meg II. Rákóczi Ferenc szülőházát!” Hajdú Jenő, a Borsiban székelő II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke 1676-ban egy kis felvidéki falucskában látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc, Magyarország egyik legnagyobb történelmi személyisége, az 1703 és 1711 között tartó „Tiszaháti-felkelés” vezére. Borsi, a szülőfalu, klasszikus magyar sorsú település. Trianon óta többször is országot cserélt, hiszen előbb Csehszlovákia, majd 1938-1945-között ismét Magyarország része volt. A II. Világháborút követően újból Csehszlovákia, majd 1992-től az önállóvá vált Szlovákia fennhatósága alá tartozik. A csendesen hömpölygő Bodrog Borsi határánál hagyja el Szlovákiát, hogy aztán Felsőbereckinél belépjen Magyarország mai területére. Borsit több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt nagyon közel van a mai határhoz, Sátoraljaújhelytől még 10 perc sem kell, hogy elérjük. Másrészt itt található a nagy fejedelemről elnevezett kastély, ahol Rákóczi született. Harmadrészt – ha van egy kis szerencsénk – összetalálkozunk Hajdú Jenővel. Hajdú Jenő egy idősödő, ízig-vérig magyar úriember, a Borsiban bejegyzett II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke. A Rákóczi-család múltjáról és jelenéről szóló ismeretei roppant szerteágazóak és oroszlánrészt játszott abban is, hogy a híres fejedelem szülőháza nem lett végérvényesen az enyészeté! - Hogyan jött létre az emléktársaság? Mit kell tudnunk róla? - Amikor a rendszerváltás itt – az akkori Csehszlovákiában – is végbement, a korábbinál szabadabb idők jöttek el. Tizenkilenc hónappal voltunk a változások után, 1991 tavasza volt. Tele voltunk új reményekkel, tervekkel. Nem volt ez másként köztünk, a helyi magyar kisebbség soraiban sem, sőt! Kerestük a lehetőségeket, annak módját, hogyan kapcsolódhatnánk be mi is a közéletbe. Minket, Borsiban élő magyarokat a dicsőséges fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szülőházának sorsa aggasztott legfőképpen. Miután azonban arra nem volt erőnk, hogy magunkra vállaljuk ezt a feladatot, segítséget kerestünk. Az emléktársaság létrejötte ennek köszönhető. 1991. április 14-én alakultunk meg hivatalosan, rögtön 140 taggal büszkélkedhettünk! Úgy vélem, történelmi tettet hajtottunk ezzel végre, hiszen a fejedelem szülőfalujában megalakítottunk egy olyan társadalmi szervezetet, amelynek egyértelmű célja volt felkarolni minden olyan kezdeményezést, és törekvést, amelyek II. Rákóczi Ferenc örökségét ápolják, hirdetik. A szervezet azóta is folyamatosan gyarapodik, immár 234 tagot számlálunk. Ám ez csak a konkrét tagsággal rendelkezők száma, ugyanis az általunk szervezett rendezvényeken, ünnepségeken 4-500 résztvevő is jelen van! Szorosan együttműködünk a budapesti Rákóczi Szövetséggel és a körömi Rákóczi-szervezettel, továbbá kiadványokat is készítünk. - Mit csinálnak ma a család leszármazottai? Vannak egyáltalán utódok? - Sokáig tartotta magát az a hamis dogma, hogy a Rákóczi-család kihalt, és ma már egyáltalán nem élnek leszármazottak sehol a világon! Ezt azonban magam mindig is képtelenségnek gondoltam. Ezért az emléktársaságban végzett munkám során kutatásokba kezdtem, hogy tisztázzam ezt a kérdést. Nem is kellett sok idő, hogy siker koronázza a ténykedésemet. Vizsgálódásaim során kiderült, hogy nemhogy nem halt ki a Rákóczi-család, de mind a mai napig élnek leszármazottak, akikkel a szervezetünk már ki is építette a kapcsolatot. - Ez nagy léptékű felfedezés! Hol élnek ők jelenleg? - Franciaországban és Észak-Amerikában. Megismerkedésünk egyébként annak is köszönhető, hogy képletesen szólva a „hegy ment a Mohamedhez”, hiszen ők jöttek el évekkel ezelőtt egy kelet-európai körútra amiatt, hogy a Rákóczi-családhoz kötődő történelmi emlékeket felkeressék. Mi akkor találkoztunk össze egymással, amikor ők Borsiba is ellátogattak. Megtudtam tőlük, hogy II. Rákóczi Ferenc két fiát, Józsefet és Györgyöt a bécsi udvar szándékosan a züllésre nevelte, hogy elejét vegyék az esetleges felemelkedésüknek és annak, hogy ők is szembeforduljanak a Habsburgokkal, mint egykor édesapjuk tette. Mindenhol azt terjesztették, hogy mindkét Rákóczi-fiú utód nélkül halt meg, ez azonban nem igaz! Józsefnek született egy kislánya, Maria-Alizabet, akit egy kolostorban rejtettek el. Ennek a kislánynak a nyolcadik leszármazottja egy Rákóczi István nevű férfi. Szülei orvosok, és váltakozva Franciaországban, illetve Kanadában praktizálnak. István mindeközben az USA-ban tanul. Rendezvényeinken – hatalmas örömünkre – újabban állandó vendégek! A kapcsolat tehát él, miként a Rákóczi-dinasztia is! - Arra kérném, röviden meséljen a Rákóczi-kastélyról. Ha jól tudom, igencsak hányatott sorsa volt a fejedelmi szülőháznak... - Az nem kifejezés… Kérem, ez az épület disznóólként, marhacsűrként, áruraktárként, óvodaként, iskolaként, laktanyaként egyaránt „funkcionált”, és nem állok távol a valóságtól, ha azt mondom, nem véletlenül volt ez így. A csehszlovák propagandának mindig is szúrta a szemét, hogy – oly’ sok más emlék mellett – ez az épület is a magyarság évezredes jelenlétét igazolja ezen a vidéken! A története olyan gazdag, hogy arról külön könyvfejezetet írtam, ezért inkább egy-két érdekességet érdemes megemlíteni. Például azt, amikor egy itt szolgáló csehszlovák kiskatona holtrészegen, baltával esett neki a kastély aulájában található magyar nyelvű emléktáblának… Ennek köszönhető, hogy ilyen hiányos jelenleg is. Vagy az is érdekes, hogy akkoriban, amikor a Kelet-Szlovákiai Múzeum volt az épület bérlője, még az udvarra sem léphetett be senki… - Csodálatos ez a fejedelmi szülőház annak ellenére, hogy az állapota most bizony meglehetősen lehangoló! Mit gondol, megmenekül a kastély? - Ha rajtunk múlik, akkor biztosan! Ám nagyon fontos lenne, hogy többen, sokan összefogjunk e nemes cél érdekében. A csehszlovák majd később a szlovák állam mintegy 3 millió koronát költött eddig a kastély rekonstrukciójára, ám paradox módon az épület állaga eközben tragikusan rosszabbra fordult… A felújítást végzők felszedték a padlózatot, eltávolították a tető egy részét, rengeteg egyéb kárt okoztak, így az épület ki van téve a gyors enyészet veszélyének. Miután az állami támogatást teljesen megszűntették, így nekünk, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaságnak kellett a felújítás feladatát magára vállalni. Ennek költségei azonban tetemesek, ezért minden jó szándékú magyart ezúton is kérünk, hogy támogassa társaságunkat. Bennünket a „II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, Borąa (Borsi), 07632 Slovensko” címen érhetnek el! Kérjük, aki teheti, adományaival segítse elő II. Rákóczi Ferenc szülőházának megmentését! Mostanra egyértelművé vált, csak magunkra számíthatunk… Kovács Attila

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.