A veszteséges vonalak sorsáról december elején döntenek, az első változások azonban csak januárban jelennek meg a vasút menetrendjében. Valójában viszont 81 mellékvonalon végez gazdasági felülvizsgálatot a MÁV, ezek összességében 3377 kilométer hosszúak. A MÁV menedzsmentje és a gazdasági és közlekedési tárca álláspontja szerint a mellékvonalak forgalma helyett hatékonyabban fenn lehetne tartani az autóbuszos közlekedést. Csakhogy ezzel is van egy kis bibi. Az egyik az, hogy több települést eddig csak a vasút kötött össze, s buszok nem jártak az egyik helyről a másikba. Erre egy példa: Vésztő és Körösnagyharsány között is meg akarják szüntetni a vasúti személyszállítást, miközben a két település között nincs is autóbusz járat. A másik: Kóka tervezi a Volán-társaságok privatizációját, s ha ez megvalósul, úgy jelentősen emelkedhetnek a távolsági autóbuszok tarifái. A problémák igazából 2003-ban éleződtek ki. Ekkor született meg ugyanis a politikai döntés a mellékvonalak fokozatos leépítéséről. Az évben vonták ki a forgalomból tengelyrepedés gyanújára hivatkozva a Bz-motorkocsikat anélkül, hogy erről az utazóközönséget tájékoztatták volna. Az utasok egy része ekkor tért át a Volán-társaságok szolgáltatásaira. Úgy gondoljuk, hogy nem lehet az érintett lakosság véleményének meghallgatása nélkül vonalbezárást elrendelni. Ha az ott lakó emberek életükhöz szükségesnek tartják és használni is akarják a vasutat, úgy nem a vasutat, hanem a párhuzamos autóbuszjáratot kell megszűntetni, ugyanis a vasút által nyújtott szolgáltatás még a jelenlegi műszaki feltételek mellett is sokrétűbb és megbízhatóbb, mint az autóbusz. (babakocsi, kerékpár, poggyászszállítás, mosdó, nincs járatkimaradás, nem megy el korábban stb.) Tudjuk, hogy a '70-es évek nagyszabású szocialista településfejlesztési koncepcióját is a kistelepülések, a falvak sínylették meg. A "szerepkör nélküli" besorolást kapták. Egy emberi életteret szerepkör nélkülinek megjelölni igencsak fura. Bezárt az óvoda, az iskola, megszűnt az orvosi ellátás, munkahelye nem lévén elköltözött a falusi értelmiség is. A fiatalok másutt kerestek munkát, s gyermekük már az új lakóhelyre született. Aki a faluban maradt, ingázhatott a munkahely vagy iskola s lakhelye között. Az ingázás miatt pedig gyengült a kohéziós erő az egyén és a lassan felbomló közösség között. A cél tehát változatlan: a közösség gyengítése. 

Medveczky Attila
a MIÉP Sajtóosztályának tagja

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.