Hírek : Merre tolódik a magyar média? |
Merre tolódik a magyar média?
Kovács Attila 2007.03.01. 15:25
Ha az ember érdeklődés céljából rendszeresen böngészi az internetet, érdekes írásokat, tanulmányokat, elemzéseket találhat. A minap például egy olyan elemzésre lettem figyelmes, mely a médiáról szól. Készítői szerint „egyre erőteljesebb jobbra tolódás” (sic!) figyelhető meg a magyar médiában, melynek eredményeképpen 2015-re egyértelmű jobboldali túlsúly lesz majd megfigyelhető a hazai sajtópiacon.
Hogy mi ebben az érdekes? Számomra csak annyi, hogy az ilyen kutatások eredményét olvasva mindig el szoktam tűnődni azon, hogy vajon melyikünk él elefántcsonttoronyban? A kutatók-e vagy jómagam…? A jelenlegi magyar sajtópiacot nézve „erőteljes jobbra tolódásról” beszélni ugyanis több, mint furcsán hat.
A média – mely áll ugyebár az elektronikus- és az írott sajtóból, melyek persze további csoportokra bonthatóak – ennél baloldalibb többségű már nem is igen lehetne. Illetve lehetne, de akkor „jobboldali” sajtóról, mint létezőről, már egyáltalán nem beszélhetnénk. Akármelyik részét vizsgáljuk is a médiapiacnak, fehér holló-ritkasággal találkozhatunk valódi, elkötelezetten nemzeti sajtótermékkel. De vegyük csak egy kicsit górcső alá a médiát és próbáljuk megkeresni, hogy hol van itt jele az „erőteljes jobbra tolódásnak”?
Televíziók: köztudomású, hogy a közszolgálati tévék – akárki akármit mond is – alapvetően kormánypárti ellenőrzés alatt vannak, legyen hatalmon bárki. Nem véletlenül volt sokkalta „nézhetőbb” az MTV műsora 1998-2002 között és nem véletlenül olyan, amilyen most… Számtalan nemzeti elkötelezettségű műsorkészítőt tettek lapátra 2002 után, miként műsoraik döntő hányada is megszűnt, vagy „kilúgozták” azt! A kereskedelmi televíziókról ne is beszéljünk. Leszámítva a Hír TV-t, masszívan balos valamennyi!
Rádiók: A közszolgálati rádiókról alapvetően ugyanaz mondható el, amit a tv-kről már elmondtunk. Ráadásul amióta nem Kondor Katalin a közrádió elnöke, ott is megindult a nemzetiek „kitessékelése”. Ha kellett, műfajt szüntettek meg (lásd Lovas és a jegyzet műfajának száműzése a Vasárnapi Újságból), ha kellett, egyéb módszerekkel operáltak és operálnak. Összegezve tehát a közrádióban nemhogy jobbra tolódás nincs, hanem kőkeményen liberalizálódik az egész. Legtöbb műsora lassan már nem is lesz majd hallgatható egy „nemzeti füllel” rendelkező ember számára… A kereskedelmi rádiók közül igazi nemzeti rádió egyedül a Pannon Rádió volt még az új évezred elején. Talán ezért is fordulhatott elő vele, hogy antennáit és vezetékeit kiszaggatták a falból… Azóta sincs markáns, jobboldali, kereskedelmi rádió az éterben, miközben a Bochkor-Boros duóval fémjelzett Sláger Rádiótól kezdve, B. Tóth Sztár FM-jén át, egészen a Bolgár Györgyös és Orosz Józsefes Klub Rádióig, mind szilárdan a jelenlegi kormányérdekek mentén működik. Aki nem hiszi, csak egyszer hallgasson bele Bolgár György „Megbeszéljük” című „kiegyensúlyozott” betelefonálós műsorába…
Újságok, folyóiratok: A közéleti napilapok közül még a baloldalon is elismerik, hogy sportnyelven szólva 3-1 a javukra, hiszen a Népszabadság-Népszava-Magyar Hírlap „trojkával” csak az egy szem Magyar Nemzet áll szemben. A bulvárlapokat pedig szintén felesleges elemezni, hiszen éppen a nemzeti oldalon álló szakértőktől lehet gyakran hallani, hogy jó lenne már egy nemzeti bulvárlap a médiapiacon. Márpedig ebből nyilvánvalóan következik, hogy ilyen jelenleg nem létezik. A közéleti hetilapok terén figyelhető meg talán egyedül, hogy valódi egyensúly van, hiszen itt – a „Mancs”, az „ÉS” és a 168 óra mellett – azért a mi oldalunknak is megvannak a maga fórumai, hetilapjai.
Internetes portálok: Napjainkban egyre nagyobb szerep jut az „online” hírforrásoknak, ezért érdemes megnézni, hogy itt milyen a megoszlás. Ha a napi-, illetve hetilapok portáljait nem vesszük figyelembe – hiszen azok magától értetődően a papír alapú változat eszmeiségét hordozzák – és csak a kizárólag interneten hozzáférhető híroldalakat vizsgáljuk meg, bizony itt is a balliberális oldal vezet. A Függetlenség-en kívül léteznek ugyan még hírportálok, melyek alapvető nemzeti elkötelezettségét nem lehet kétségbe vonni, ám ezek – kicsinyes célokból és minden alapot nélkülözve – oly gyakran szapulják és rágalmazzák a MIÉP-et és a Fideszt is, hogy azzal talán többet ártanak saját oldaluknak, mint a másiknak…
S akkor ismét felteszem a költői kérdést: hol itt az „erőteljes jobbra tolódás”? Nagymérvű – és talán nem túlzok, ha kimondom: készítői számára valószínűleg nagy anyagi bevételt is eredményező – kutatás nélkül is ki merem jelenteni: sehol! Tudomásom szerint egyébként a kutatásban résztvevők nem jártak a Magyar Fórum szerkesztőségének környékén sem. Lapunk gyakran megfigyelhető kirekesztésének – melyre egyébként ez is jó példa – ezúttal kivételesen nagyon örülök. Ha ugyanis bennünket is kifaggatnak, a végén még az jött volna ki eredményként, hogy a jobboldali médiatúlsúlyhoz nem is kell várni 2015-ig… Itt van az már a spájzban… Kovács Attila
|