Hírek : 56 forró ősze volt... |
56 forró ősze volt...
2018.10.22. 10:27
"Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld."
1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.
A műegyetemi hallgatók október 22-ről október 23-ra virradó éjszaka nagygyűlést tartanak, csatlakoznak a szegedi egyetemi hallgatók határozatához, és a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (DISZ) otthagyva megalapítják saját Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) szervezetüket. Megegyeznek egy akcióprogramban is, amelyet rövid időn belül a párt és a kormány vezetői elé kívánnak terjeszteni. Ez az akcióprogram képezi az alapját a forradalom általános követeléseinek.
A műszaki egyetem ifjúsága 16 pontban foglalja össze politikai követeléseit. Ebben követelik, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról, Nagy Imre alakítson kormányt, vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján, legyenek általános, titkos választások több párt részvételével, legyen teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió stb.
A műegyetemi hallgatók október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározzák, hogy 23-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja egyrészt a testvéri lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, másrészt az, hogy követeléseik nagyobb súlyt kapjanak.
A Szabad Nép "Új tavaszi seregszemle" címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit.
Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló legmagasabb szintű magyar párt- és kormányküldöttség (Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) első titkár, Hegedűs András miniszterelnök) visszaérkezik Jugoszláviából Budapestre - a Magyar Dolgozók Pártjának kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd.
13 órakor Piros László belügyminiszter, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori főnöke a Kossuth Rádióban bejelenti, hogy a Belügyminisztérium nem engedélyezi az egyetemisták felvonulását, majd 14 óra 30-kor újabb rádióközlemény: a belügyminiszter mégis engedélyezi a felvonulást.
A délelőtt folyamán küldöttségek sora a pártközpontban és a BM-ben.
A Szabad Nép szerkesztőségének küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti a politikai követeléseit.
A DISZ vezetősége - délelőtt megjelenő lapjában, a Szabad Ifjúságban - szintén támogatásáról biztosítja "a budapesti ifjúság szimpátia tüntetését a lengyel nép mellett".
A Műegyetem hallgatói délelőtt szervezik a délutáni demonstrációt, és valamennyi egyetemen állandó gyűlésezés folyik.
Az Írószövetség határozata követeli az 1955-ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba és nemzeti egységprogram kidolgozását.
Délelőtt Nagy Imre megbeszélése Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal - új vezetést tartanak szükségesnek; Nagy Imre ekkor a tüntetés ellen foglal állást.
Délután 3 órakor kezdődik az egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál. Kezdetben lengyelbarát, pártellenzéki jellegű, továbbá Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzanak el, később a szovjet csapatok kivonását követelik, és kivágják a zászlókból a szovjet mintájú címert.
A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát.
A tüntetők a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonulnak - kb. kétszázezer ember. Nagy Imre rövid beszéde csalódást kelt.
A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonul és este fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot.
A tüntetők másik csoportja a Rádióhoz vonul a 16 pont beolvasását követelve.
Este 8 órakor Gerő Ernő a pártközpont Akadémia utcai épületéből negatív hatású rádióbeszédet mond. A tüntetőket, akik a szabadságért mentek az utcára, csőcseléknek nevezi.
Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődik a Rádiónál, mindkét oldalon sok az áldozat. A rádió 24-én hajnalban az ostromlók kezére kerül.
Este tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát.
Az MDP Központi Vezetőség rendkívüli ülésén az éjszaka folyamán - Nagy Imrejelenlétében - személyi változásokról döntenek.
Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre, a magyar kormány kérésére. 24-én hajnalban helyenként már fegyveres ellenállásba ütköznek.
EAST együttes: '56
“This is Hungary calling! This is Hungary calling! The last remaining station. Forward to the United Nations. Early this morning Soviet troops launched a general attack on Hungary. We are requesting you to send us immediate aid [...] For the sake of God and freedom, help Hungary!"*
Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld.
Zúgó szél - újra bontsd ki azt a tépett zászlót,
Tűz és vér - ősök vágya, ami bennünk lángol,
Hungary - szólít, hív a remény hullámhosszán,
Tarts még ki - érted éltünk, érted bátran halnánk!
Európa mélyen hallgatott,
Most már késő, ezrek vére folyt.
Beleremeg, beleremeg a föld - félelem ébred:
A szabadság lánctalpakon jött,
Lánctalpakon jött.
Zúgó szél - széttört álmunk lassan újraéled,
Tűz és vér - hagyták vérbe fagyni ezt a népet,
Hungary - a változás szelét most újra érzed,
Tarts még ki - és ha nincs segítség, akkor most sem félek. - Nem!
Zúgó szél - újra bontsd ki azt a tépett zászlót,
Tűz és vér - ősök vágya, ami bennünk lángol,
Hungary - szólít, hív a remény hullámhosszán,
Tarts még ki - érted éltünk, érted bátran halnánk!
Hungary...
Forrás: tudasbazis.hu / rubicon.hu / zeneszoveg.hu
|