| Hírek : Egymillió alkoholista országa vagyunk – Észak-Kelet-Magyarországon a pálinka a legnépszerűbb |
Egymillió alkoholista országa vagyunk – Észak-Kelet-Magyarországon a pálinka a legnépszerűbb
2020.01.28. 07:59
Részletes elemzést közölt az index.hu a hazai alkoholfogyasztási szokásokról, melynek legerősebb kijelentése az, hogy nagyjából egymillió ember tekinthető függőnek Magyarországon. A bolti forgalom alapján Észak-Kelet-Magyarországon – ahová BAZ megye is tartozik – pálinkafogyasztásban magaslik ki az országos átlagból, míg sorben és egyéb szeszes italokban lemaradó értékeket produkál. A borfogyasztásra meglepő módon nincsenek pontos adatok.
Van ugyan némi bizonytalanság arról, hogy pontosan hány alkoholista van Magyarországon, de azt sejthetjük, hogy a KSH által megadott 380 ezer körüli szám súlyosan alulbecsült, inkább több mint dupláját jelzik a hazai szakemberek, vagy épp a háromszorosát, a WHO pedig pár éve több mint 900 ezerre lőtte be a magyarországi alkoholisták számát. Hozzátéve például, hogy nálunk a felnőtt férfiak több mint harmada fogyaszt káros módon szeszt, tehát a veszélyeztettek száma is elég magas.
Tállai András szerint. A magyar kormány azt szeretné, ha szerte az unióban adómentesen lehetne főzni a pálinkát.
Hiába súlyos országos probléma, teljesen megszokott is piálni, sőt, itt a környéken tartozik még a nagy berúgásokhoz egyfajta kelet-európai virtus is vagy az is jobban belefér a kultúránkba, ha valaki minden nap megiszik 3-4 pohárral mondjuk a saját borából. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a függők 90 százaléka soha nem ismeri fel az alkoholproblémáját, hanem egyszerűen belehal az ivásba.
Némileg inkább a férfiak problémája mindez, férfias, macsó dolog nálunk baromi sokat inni, a nőknél eggyel kevésbé elfogadott totál szétesni a szesztől. A WHO alapján a férfiak hozzávetőleg átlagosan háromszor annyit isznak nálunk, mint a nők. Bár egy közelmúltbeli kvalitatív kutatás szerint a magyar nők is egyre többet isznak, különösen a legfiatalabbak és a 60 év felettiek veszélyeztetettek.
De egy kis alkohol lehet egészséges, nem?
Az éppen nem, pontosabban rengeteg erőfeszítés ellenére sincs rá meggyőző bizonyíték. Voltak olyan kutatások ugyan, amik nagyon kis mértékű alkoholfogyasztásnál enyhe szív- és érrendszeri előnyöket találtak, de ezeknél rendre igen komoly módszertani problémák merülnek fel. Lényegesen alaposabb kutatásokra lenne szükség annak megállapításhoz, hogy igen kevés (napi egy sörnél vagy másfél deci bornál kevesebb) alkoholnak lehet-e bármi pozitív hatása.
Mindenesetre az Európai Kardiológusok Társasága vagy az American Heart Association nem találta megalapozottnak, hogy bármennyi alkohol egészséges lehet, tehát azért ne igya senki, mert azt hiszi, hogy jót tesz vele a testének. Inkább fordítva szokták megfogalmazni, hogy ha valaki sportol, nem kövér, nem dohányzik, egészséges és megfelelően eszik, akkor nagyon kevés szesztől még nem lesz baja.
Van tehát egy komoly egészségügyi problémánk egy veszélyes termékcsoport miatt, azonban mintha például a cigarettával vagy az agyoncukrozott üdítőkkel ellentétben itt csak a termékek piaci sikereiért dolgozna a szabályozás, a kárai ellen nem. 2014-ben még az egészségügyi államtitkárság is fontosnak látta volna visszaszorítani a hazai alkoholfogyasztást, el is készült elvileg az alkoholstratégiánk („Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018”), aztán végül valamiért mégis gyorsan visszatettük a fiókba.
Amire van adat
A probléma megismeréséhez azzal is jobban képben kell lennünk, hogy mennyit és mit isznak az emberek Magyarországon. Több okból is nehéz viszont igazán pontos helyzetképet kapnunk. Egyrészt ugyanis szeszfogyasztást kérdőívekkel szokták mérni, ami sosem olyan pontos, mint a ténylegesen megvalósult fogyasztást nézni.
Itt viszont az a gond, hogy például a vendéglátóhelyek, fesztiválok forgalmát is igen nehéz mérni, pláne, hogyha teljesen kikerülik az adóhivatalt. És még az is fontos tényező nálunk, hogy többfajta szeszt is gyártanak saját fogyasztásra illetve a feketepiacra, nehezen ellenőrizhető módon, de nagyobb mennyiségben.
A pálinkagyártók lobbicsoportja a Pálinka Nemzeti Tanács nemrég borult ki azon, hogy a pálinkáknál mindent eláraszt a feketekereskedelem. És akkor még nem számoltuk azokat bizonytalan lőréket, töményeket, kannás borokat, amiket semmiféleképp nem lenne szabad senkinek meginnia. Ezekhez jön még például a csempészet is.
Bolti forgalom
Ha nem az emberek önbevallására hagyatkozunk, akkor megnézhetjük például azt, hogy miből mennyit vásárolnak a magyarok a boltban. Ez messze nem lesz teljes, és tisztaszeszre átszámolva csak egy kisebb részét adja a teljes fogyasztásnak (illetve be is készletezhetnek a vevők), de ezek legalább biztosan megvalósult vásárlásokat jelentenek. Ehhez a Nielsen piackutató cég adott nekünk régiós adatokat 2017 júniusától idén júniusig. A borokkal majd külön foglalkozunk, mert azokról nem voltak elérhető régiós adatok.
A vizsgált boltban vásárolt szeszek közül messze a legtöbb alkoholt sör formájában tesszük magunkba, második jócskán lemaradva a vodkák és a gyomorkeserűk, utánuk jön csak a pálinka. Idén júniusra egyébként tisztaszeszben nézve 1,5 százalékkal többet vásároltunk a megelőző 12 hónaphoz képest, értékben viszont majdnem 9 százalékkal, érezhetően többet költöttünk piára.
Úgy tűnik, hogy egy főre nézve délnyugaton veszik az emberek a legtöbb alkoholt. Ez Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyéket jelenti. Talán azt lehetett volna sejteni, hogy a középső régió, azaz Budapest és Pest megye lesz a nyerő. Hiszen jó eséllyel vidéken több alkoholt állíthatnak elő házilag, mint a fővárosban. De Budapestet és környékét az északnyugati régió is előzi.
Sör és cider
Sörből nagyjából ötmillió literrel ittunk többet az idén nyárig, mint a megelőző egy éves időszakban, de ez csak egy százalékos növekedést jelent. Értékben is mennyiségben is némileg kevesebb sört vettünk a legkisebb boltokban, nagyobb diszkontokban, szupermarketekben és hipermarketekben (400 nm-nél nagyobb üzletekben) összesen növekedett a forgalom, itt megy el az eladott sör több, mint fele. A mennyiségbeli forgalom növekedése inkább a deli országrészből jött.
Az ízesített sörök forgalma is növekedett, ahogy a búza és kukoricasöröké is, ahogy a hagyományosoké is. Emellett az alkoholmentes sörök forgalma is nőtt, de ezek csak a bolti sörforgalom nagyjából 7 százalékát teszik ki mennyiségben.
Nagyon jönnek fel a ciderek, 14 százalékkal fogyott több belőlük a mostani időszakban. Ezek átlagosan drágábbak és édesebbek a söröknél, de felfutóban lehetnek még nálunk, mennyiségben kis túlzással minden száz eladott sörre jut egy cider jelenleg.
Délen rákaptak a gyomorkeserűkre
A gyomorkeserűknél az az érdekes, hogy mindenhol nagyjából ugyanannyit vagy kevesebbet ittunk nyárig, mint a korábbi időszakban, kivéve az ország déli részét.
Itt kiszerelésben változik az ízlésünk, egyre többet veszünk nagyon kis, azaz 2 dl-nél kisebb kiszerelésű gyomorkeserűket. Ez a kiszerelés 9 százalékot tudott nőni, és csaknem a teljes szegmens ötödét teszi ki.
Az olcsó vodkákra mentünk rá
Vodkából már lényegesen, hat százalékkal vettünk többet mint egy évvel korábban. Egyre kevésbé veszünk vodkát kisebb boltokban, és itt is a déli régiókban nőtt gyorsabban az értékesítés. Érdekes még, hogy ízesítetlen vodkából 25 százalékkal vettünk, mennyiségben többet, mint egy évvel korábban, és édesebb, gyümölcsös ízesítésű vodkák is erős növekedésben vannak. Cserébe a gyógynövényes vodkák komoly leszállóágba kerültek.
Emellett valószínűleg a szegényebbek, azaz az árérzékenyebb vodkafogyasztók dobták meg igazán a keresletet. Amíg ugyanis a gyártói vodkák szinte stagnáltak, addig a saját márkás, jellemzően olcsóbb vodkafajtákból 20 százalékkal lehetett többet eladni. Alkoholos italoknál az se gyakori, hogy a saját márkás termékek adják a piac negyedét, de itt ez a helyzet, ha az eladott mennyiséget nézzük.
Budapesten nem veszik a pálinkát
Komolyan visszaesett a bolti pálinkaforgalom a mostani vizsgálat évben a Nielsen számai szerint. De ennél a terméknél ebből kár bármilyen következtetést tenni a tényleges forgalomra, ugyanis itt mondjuk a sörtől eltérően őrületesen nagy lehet a feketepiaci forgalom.
Az viszont érdekes, hogy minden szeszfajtánál a legnépesebb vizsgált régió, Budapest és Pest megye fogyasztotta a legtöbbet, kivéve a pálinkáknál. Pedig még azt is feltehetjük, hogy Északkelet-Magyarországon lényegesen több olyan pálinkafőző van, akiknek a termékei soha nem kerülnek a boltokba. Lehetséges persze az is, hogy itt nagyon különbözik a fogyasztók ízlése.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés