Még tartott a háború, amikor megkezdődött a ma is látható hősi emlékművek felállítása. – 1925-ben a tv-t kibővítették, ekkor született meg a tulajdonképpeni ~. 1925.máj.1-én jelent meg a hm. 1924:XIV.tc-re hivatkozó körrendelete, amely a Hősök Emlékünnepe néven (márc.15. és aug.20. mellett) nemzeti ünneppé nyilvánította máj. utolsó vasárnapját. Az 1925.máj.31-től rendszeressé váló ~-n ünnepi istentiszteletet celebráltak, külön imát mondtak a hősi halottakért. A városi tanácsok és a községi elöljáróságok ünnepségein megkoszorúzták a hősi emlékműveket. Ezeken a →Honvédség, a fe. közbiztonsági testületek, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei díszelgő osztagokkal vettek részt. Bp-en, a Hősök terén a Hősök Kövét a →Honvéd Vezérkar főnöke koszorúzta meg a →kormányzó (Legfelsőbb Hadúr) nevében és jelenlétében, állami, kat. és egyházi vezetők mellett. Egyre gyakrabban állami rendezvényekkel is összekapcsolták a ~-t. – 1942.ápr.17-én a bm., 25-én a hm. rendelte el a II.vh. hősi halottai nevének felvésését az I.vh-s hősi emlékművekre, ill. hogy emléküknek is adózzanak az ünnepségeken. Máj. 31-én, amikor →József főherceg országzászlót avatott a fővárosi Szabadság téren, már megemlékezett a mindkét vh-ban életüket áldozott honvédekről. 1944-ben volt utoljára monumentális rendezvénysorozat. 1945.máj.27-én még megemlékeztek a ~-ról, de már nem számított nemzeti ünnepnek. 1946-tól elmaradtak a hivatalos megemlékezések. – 1945 után 1989.máj. 29-én rendeztek először hivatalos megemlékezést Mo-on, Szekszárdon, Erdős László ezds. kezdeményezésére. Az első állami szintű rendezvényre 1990.máj.27-én került sor. Azóta sorra avatják a II.vh-s hősi emlékműveket, hol különállót, hol az I.vh-s nevek mellé vésik fel a II.vh-ban elesetteket. 1990 óta a ~ politikamentes (nem nemzeti vagy állami) ünnep, amely a megemlékezést szolgálja.

Forrás: www.arcanum.com

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.