A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

Százmillió áldozat

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

A kommunista hatalomátvétel Magyarországon

Azokban az országokban, ahonnan a Vörös Hadsereg űzte ki a náci megszállókat, a nagyhatalmi megállapodásoknak megfelelően, a Szovjetunió szocialista típusú társadalmi berendezkedést kényszerített az ott élőkre. 1945 és 1948 között zajlott Magyarországon a kommunista diktatúra fokozatos kiépítése. A magyar kommunisták a megszálló szovjet hadseregre támaszkodva egyeduralomra törtek. 1947 májusára törvénytelen és erőszakos eszközökkel felőrölték legfőbb ellenfelüket, az 1945-ös választásokon elsöprő, 57 százalékos győzelmet arató Független Kisgazdapártot, majd 1947-ben csalással megszerezték a választási győzelmet. A Magyar Dolgozók Pártja néven egyesült kommunista és szociáldemokrata párt ellenfél nélkül maradt. Megkezdődtek a totális kommunista diktatúra évei.

Milyen volt a magyar kommunizmus?

Leereszkedett a vasfüggöny, a határokat hermetikusan lezárták. Betiltották az összes társadalmi szervezetet, egyesületet. Politikai képviselettel csak a Magyar Dolgozók Pártjának elnevezett kommunista párt hívei rendelkeztek. Minden gondolat, elképzelés, nézet, amely nem egyezett a párt irányvonalával, ellenségessé, elpusztítandóvá vált. A párt ideológiája, amelyet marxizmus-leninizmusnak, illetve sztálinizmusnak neveztek, rátelepedett a gazdaságra, a kultúrára, az oktatásra és a mindennapi életre. A magántulajdont felszámolták, államosították, a szakszervezeteket is az állampárt irányítása alá vonták.  Mindenki megtanult suttogni, mert félt, hogy kihallgatják, lehallgatják. A terror beárnyékolta a mindennapokat.

A bukás

A szovjet vezetők, a magyar kommunista hatalmi elit és a nyugat-európai döntéshozók egyaránt csak rendszerkorrekcióban gondolkoztak a nyolcvanas években, nem pedig gyökeres változásban. Az enyhülő légkört azonban kihasználták az alulról kezdeményezett törekvések. A szovjet mintájú szocializmus negyvenöt évig tartott, 1990-ben véget ért, a közép-kelet-európai államokban sorra összedőlt a kommunista berendezkedés. Magyarországon békés volt az átmenet, Romániában azonban véres forradalomban vívta ki szabadságát a nép.

Forrás: borsodhir.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.