Az Országgyűlés korjegyzőinek kiáltványa a magyar ifjúsághoz
Az elmúlt húsz év kilátástalanságot, reményvesztettséget jelentett a magyar fiatalok számára. A politikusok nem tudatosították, hogy az ifjúságnak mennyire meghatározó szerepe lehet hazánk sorsának formálásában. Sőt a hazug kormányfő útmutatása az volt a reményvesztett honfitársainknak: „El lehet menni Magyarországról”. A fiatalok jelentős része ma már nem énekli, legfeljebb hallgatja a Szózatot, és nem veszi komolyan sorait, melyek pedig aktuálisabbak, mint valaha. A szülőföldön maradás már nem csak a 90 éve elszakított magyarságnak kihívás.
Jobbik-szimpatizánsok közleménye Európa és a világ médiáinak
2010.05.06. 06:23
A nyugati média a magyar választásokról
Az április 11-ei magyar választásokat és a Jobbik szerepét elemző nyugati média reakciók láttán, szeretnénk leszögezni: Nem vagyunk szélsőséges párt, különösen nem vagyunk fasiszta szellemiségű párt. Ezeket az állításokat demokráciában tűrhetetlen rágalmazásnak tekintjük, amelyeket sajnos politikai vetélytársaink sem átallnak hangoztatni20 éves politikai egyeduralmuk féltése miatt.
Wass Albert rehabilitációját kezdeményezi a Jobbik
2010.05.06. 06:17
Immár 12 éve nincs köztünk az egyik legnagyobb, ugyanakkor halálában is üldözött magyar író, Wass Albert. A leendő Fidesz-kormánytól elvárom, hogy a magyar állampolgárságának visszaadását megtagadó Horn-Kuncze-rezsim, továbbá a Gyurcsány-Bajnai-rezsimnek elszakított nemzetrészeinket cserbenhagyó kül- és magyarságpolitikájával szakítva lépjen fel az írófejedelem rehabilitálásáért nemzetközi szinten.
1879. május 12-én született a Vas megyei Iváncon a 20. századi Magyarország egyik legkalandosabb életű arisztokratája, gróf Sigray Antal, aki ugyan életének jelentősebb részét politikusként, a Főrendi Ház, majd a Felsőház tagjaként Budapesten élte le, de sokat köszönhet neki a legnyugatibb megye is. Itt sikerült a leggyorsabban, idegen bavatkozás és vérontás nélkül felszámolni a kommunista diktatúrát, s a Sopron megtartásáért vívott küzdelemben is kulcsszerepet játszott.
Világszenzáció látott napvilágot a tegnapi nap folyamán, ám sem a Blikk, sem a Rtlklub, sem a Tv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbe szabott régészeti felfedezés. A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz elődeink, a mag (tudás) urai építették. A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak a szláv kutatók, s már egyértelműen azonosítottak húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely-magyar ABC jeleinek vonásaival.
Akaratlanul is beszédtéma lett a Jobbik előretörése: még definiálásában sem igen egyeznek meg az elemzők: szélsőjobboldali?, radikális?, nemzeti bolsevik? Összecsapnak az álláspontok, átmeneti jelenség-e ilyen szélsőséges párt megjelenése, vagy a kapitalizmus hazai változatával elégedetlenek nagy száma miatt a párt a magyar politikai szín állandó résztvevője marad? Vona Gábort, a Jobbik elnökét terveikről kérdeztük.
Nálunk minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Azok is, akiknek a szellemi képességei, vagy az erkölcsi magatartása azt bizonyítja, hogy nem képesek felnőni azokhoz a kérdésekhez, amelyeknek eldöntését a szavazataikkal befolyásolják. Jogaik vannak, ezt hangoztatják, a kötelességeiket azonban nem kéri számon senki. Így előfordulhat az, hogy botfülűek többsége dönt arról, hogy ki legyen a karmester a nagyzenekarban; analfabéták szavazhatnak egy tudományos intézmény vezetéséről; a politika meghatározó tényezőivé válhatnak azok, akiknek egyáltalán nincs semmilyen rálátásuk a közéleti problémákra. A demokráciát nem ezért és nem erre találták ki, nem is működött ebben a formájában soha, sehol.
Szeretettel hívlak Benneteket március 20-án 18-tól a karosi Nemzeti sírkertbe, ahol a hagyományőrző barátainkkal közösen megünnepeljük az idei tavaszi Napéjegyenlőséget. Szokásunkhoz híven , mi a záhonyi dobosok a reggeli Napköszöntő szertartásig maradunk, időjárástól függetlenül. Töltsük el ezt az estét-éjszakát közös beszélgetéssel, dobolással, énekléssel, imákkal, tánccal, összetartozásunk jeleként s áldozatként Nemzetünk fennmaradásáért.
A világháborús vereség, az őszirózsás forradalom és az azt felváltó véres Tanácsköztársaság bukása után megtartott választásokat követően Budapesten az országgyűlés képviselőházában 1920. február 16-án összeül a Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés első törvényében, az 1920. évi I. törvénycikkben kimondta, hogy a magyar állam formája ismét királyság, s az államfői poszt végleges tisztázásáig az államfői jogok gyakorlása céljából kormányzót választ.
Kánya Kálmán (1869. november 7. - 1945. február 28.)
A két világháború között sikeres, és nagyraértékelt diplomatákat tudott pályára állítani egy nemzetközileg megcsonkított, a halál szélére sodort ország. Gondolok Bethlen Istvánra, vagy akár Teleki Pálra. Most egy olyan elhalgatott diplomatára szeretném felhívni az olvasó figyelmét, akinek tartalmas élete mérce lehet a jövendőbeli diplomatáinknak. 1869. november 7-én, Sopronban született Kánya Kálmán, követ, külügyminiszter, a magyar diplomácia történet talán legsikeresebb alakja.
Az országgyűlés 2000.június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartjuk a Kommunizmus Áldozataira való emlékezést.1947 február 25-én Kovács Bélát,a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetúnióba hurcolták,ahol nyolc évet töltött fogságban.
Szajkó Gábor a Jobbik helyi képviselőjelöltjének 2010. február 27-én szombaton a sárospataki Művelődés Házában 13,30 órától tartandó lakossági fórumán Vona Gábor pártelnök mellett Pörzse Sándor szerkesztő is részt vesz. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség.
A magyar Európa legõsibb népe? - Interjú Michelangelo Naddeo-val
2010.02.15. 10:00
Michelangelo Naddeo itáliai kutató vallja, hogy Európa elsõ kultúrateremtõ nemzete már a neolitikumban megjelent, a Kárpát-medence őslakos népe, a magyarság volt.
A terror csúcsa: Drezda bombázása A légitámadások következtében áradó halál - amelynek fő célpontjai a munkások voltak - 1945 februárjában, Drezda bombázásában tetőzött. Ez volt az egész háború leggyilkosabb és legmegdöbbentőbb támadása - felfoghatatlan azok számára, akiknek még illúzióik voltak a zog humanizmusával kapcsolatban. Szigorúan katonai szempontból véve semmi sem tudta igazolni ezt a mészárlást, mivel a már legyőzött Németország egyik városában vitték végbe. Semmi, hacsak nem a négyéves vérfürdő lezárásának hamarosan várható bejelentése, és a zog győztes frakciójának azon nyilvánvaló vágya, hogy mindent elpusztítson, amit még el lehet pusztítani.
Ez a dátum nagyon beszédes. Olyan időt idéz, ami régen volt a magyar katonai történelemben. Ott csuszamlik ma is a több ezer fehérzászlós ártatlan civil vére az Ostrom utca lejtőjén, akiket a szovjetek a felismerhetetlenségig fasirttá szétverettek aknáikkal. Ma is fordulnak ki csontok a Városmajor kertészeinek keze nyomán. S ugyan ma már nem láthatók a nyomok, de a sziklakórház falaiból ma is árad a szörnyűség.
A magyar rendőrség megállapítása szerint a sárbogárdi R. Sándor szúrta szíven Marian Cozmát 2009. február 8-án hajnalban a veszprémi Patrióta lokál előtt.
Sátoraljaújhelyi sajtótájékoztatóján mutatta be a Jobbik országgyűlési választási programját, valamit Szajkó Gábort, a B.A.Z. megyei 10. választókerületben induló egyéni országgyűlési képviselőjelöltjét (aki a sátoraljaújhelyi Jobbik alapszervezet elnöke is)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
