Egy rózsadombi és egy bodrogközi magyar várható élettartama között tizenegy év különbség van. Fogy a magyar, de nem a halálozás miatt, a magyar halálozási helyzet az utóbbi másfél évtizedben sokat javult. Mégis, egyes társadalmi csoportokban még mindig rettenetes a helyzet, és bár 1993 óta jelentősen javultak a halálozási mutatóink, sereghajtók vagyunk a fejlett országok között. Fogy a magyar sorozat, 3. rész.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Karcsa-Bodrogköz Alapszervezete valamint a Karosi Református Egyházközség az idén is megemlékezést tartott az I. világháborúban elesett hőseink emléktáblájánál, mely a helyi református templomban található. Az eseményre 2010. június 13-án ragyogó, napsütéses időben, szép számú érdeklődő előtt került sor, akik megtöltötték a Bodrogköz legmagasabb pontján lévő református templomot. Az idén szembetűnő volt, hogy a helybélieken kívül sok vendég is érkezett az alkalomra – főként Karcsáról, de Zemplén más tájairól is – emelve a rendezvény méltóságát.
A tragikus hirtelenséggel elhunyt Keresztúri János - vagy ahogy mindenki ismerte: Bendegúz - a sárospataki Jobbik alapszervezet tagjának temetése, 2010. 06. 12-én 16:00 órától lesz a sárospataki Katolikus köztemetőben.
1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat.
2010. június 13-án /vasárnap/ 16:00 órára, a karosi református templomban tartandó emlék-istentiszteletre,és a templomban találhatóI. világháborús emléktábla koszorúzására.
Az Országgyűlés korjegyzőinek kiáltványa a magyar ifjúsághoz
Az elmúlt húsz év kilátástalanságot, reményvesztettséget jelentett a magyar fiatalok számára. A politikusok nem tudatosították, hogy az ifjúságnak mennyire meghatározó szerepe lehet hazánk sorsának formálásában. Sőt a hazug kormányfő útmutatása az volt a reményvesztett honfitársainknak: „El lehet menni Magyarországról”. A fiatalok jelentős része ma már nem énekli, legfeljebb hallgatja a Szózatot, és nem veszi komolyan sorait, melyek pedig aktuálisabbak, mint valaha. A szülőföldön maradás már nem csak a 90 éve elszakított magyarságnak kihívás.
Jobbik-szimpatizánsok közleménye Európa és a világ médiáinak
2010.05.06. 06:23
A nyugati média a magyar választásokról
Az április 11-ei magyar választásokat és a Jobbik szerepét elemző nyugati média reakciók láttán, szeretnénk leszögezni: Nem vagyunk szélsőséges párt, különösen nem vagyunk fasiszta szellemiségű párt. Ezeket az állításokat demokráciában tűrhetetlen rágalmazásnak tekintjük, amelyeket sajnos politikai vetélytársaink sem átallnak hangoztatni20 éves politikai egyeduralmuk féltése miatt.
Wass Albert rehabilitációját kezdeményezi a Jobbik
2010.05.06. 06:17
Immár 12 éve nincs köztünk az egyik legnagyobb, ugyanakkor halálában is üldözött magyar író, Wass Albert. A leendő Fidesz-kormánytól elvárom, hogy a magyar állampolgárságának visszaadását megtagadó Horn-Kuncze-rezsim, továbbá a Gyurcsány-Bajnai-rezsimnek elszakított nemzetrészeinket cserbenhagyó kül- és magyarságpolitikájával szakítva lépjen fel az írófejedelem rehabilitálásáért nemzetközi szinten.
1879. május 12-én született a Vas megyei Iváncon a 20. századi Magyarország egyik legkalandosabb életű arisztokratája, gróf Sigray Antal, aki ugyan életének jelentősebb részét politikusként, a Főrendi Ház, majd a Felsőház tagjaként Budapesten élte le, de sokat köszönhet neki a legnyugatibb megye is. Itt sikerült a leggyorsabban, idegen bavatkozás és vérontás nélkül felszámolni a kommunista diktatúrát, s a Sopron megtartásáért vívott küzdelemben is kulcsszerepet játszott.
Világszenzáció látott napvilágot a tegnapi nap folyamán, ám sem a Blikk, sem a Rtlklub, sem a Tv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbe szabott régészeti felfedezés. A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz elődeink, a mag (tudás) urai építették. A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak a szláv kutatók, s már egyértelműen azonosítottak húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely-magyar ABC jeleinek vonásaival.
Akaratlanul is beszédtéma lett a Jobbik előretörése: még definiálásában sem igen egyeznek meg az elemzők: szélsőjobboldali?, radikális?, nemzeti bolsevik? Összecsapnak az álláspontok, átmeneti jelenség-e ilyen szélsőséges párt megjelenése, vagy a kapitalizmus hazai változatával elégedetlenek nagy száma miatt a párt a magyar politikai szín állandó résztvevője marad? Vona Gábort, a Jobbik elnökét terveikről kérdeztük.
Nálunk minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Azok is, akiknek a szellemi képességei, vagy az erkölcsi magatartása azt bizonyítja, hogy nem képesek felnőni azokhoz a kérdésekhez, amelyeknek eldöntését a szavazataikkal befolyásolják. Jogaik vannak, ezt hangoztatják, a kötelességeiket azonban nem kéri számon senki. Így előfordulhat az, hogy botfülűek többsége dönt arról, hogy ki legyen a karmester a nagyzenekarban; analfabéták szavazhatnak egy tudományos intézmény vezetéséről; a politika meghatározó tényezőivé válhatnak azok, akiknek egyáltalán nincs semmilyen rálátásuk a közéleti problémákra. A demokráciát nem ezért és nem erre találták ki, nem is működött ebben a formájában soha, sehol.
Szeretettel hívlak Benneteket március 20-án 18-tól a karosi Nemzeti sírkertbe, ahol a hagyományőrző barátainkkal közösen megünnepeljük az idei tavaszi Napéjegyenlőséget. Szokásunkhoz híven , mi a záhonyi dobosok a reggeli Napköszöntő szertartásig maradunk, időjárástól függetlenül. Töltsük el ezt az estét-éjszakát közös beszélgetéssel, dobolással, énekléssel, imákkal, tánccal, összetartozásunk jeleként s áldozatként Nemzetünk fennmaradásáért.
A világháborús vereség, az őszirózsás forradalom és az azt felváltó véres Tanácsköztársaság bukása után megtartott választásokat követően Budapesten az országgyűlés képviselőházában 1920. február 16-án összeül a Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés első törvényében, az 1920. évi I. törvénycikkben kimondta, hogy a magyar állam formája ismét királyság, s az államfői poszt végleges tisztázásáig az államfői jogok gyakorlása céljából kormányzót választ.
Kánya Kálmán (1869. november 7. - 1945. február 28.)
A két világháború között sikeres, és nagyraértékelt diplomatákat tudott pályára állítani egy nemzetközileg megcsonkított, a halál szélére sodort ország. Gondolok Bethlen Istvánra, vagy akár Teleki Pálra. Most egy olyan elhalgatott diplomatára szeretném felhívni az olvasó figyelmét, akinek tartalmas élete mérce lehet a jövendőbeli diplomatáinknak. 1869. november 7-én, Sopronban született Kánya Kálmán, követ, külügyminiszter, a magyar diplomácia történet talán legsikeresebb alakja.
Az országgyűlés 2000.június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartjuk a Kommunizmus Áldozataira való emlékezést.1947 február 25-én Kovács Bélát,a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetúnióba hurcolták,ahol nyolc évet töltött fogságban.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
